Dr. Kellog találmánya olyan jól bevált, hogy a gabonapelyhek, készüljenek kukoricából, búzából, zabból, rizsből vagy korpából, a mai napig a legegészségesebb reggeli eledelnek számítanak. Előnyös élettani hatásuk titka a nagy rost- és az alacsony zsírtartalomban rejlik. A rostok számos betegség és kóros állapot megelőzésében hasznosak. Hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük: segítenek csökkenteni a vér koleszterinszintjét és stabilizálni a vércukorszintet. Emellett szerepük van a vastagbélrák, a székrekedés és az elhízás megelőzésében is.

Különös, de tény, hogy vannak emberek, akik a rostokat "emészthetetlennek" tartják, mellőzik étrendjükből: az eredmény természetesen székrekedés és annak következményei. A durva rostok ideálisan tisztítják a vastagbelet ez pedig a hosszú, egészséges élet záloga.

Az élelmi rostok típusai

Az élelmi rostok poliszacharidokból és ligninből állnak, fontos szerepet játszva az emésztés folyamatában.

Léteznek vízoldékony növényi rostok –ezek állaga zselészerű –, amelyek az emésztőrendszerben megkötik a koleszterint, így az nem tud felszívódni. A vízben nem oldódó rostokat pedig a természet "seprőjének" nevezem. Csökkentve a táplálék áthaladási idejét, kevesebb méreganyag felszívódására adnak lehetőséget, mintegy kisöpörve azokat. A modern orvostudomány is bebizonyította, hogy a vastagbél különböző betegségeinek kialakulásában az egyik fő tényező a rostszegény táplálkozás.

Napi rostanyagszükségletünk 30-40 gramm között van, ezzel szemben a magyarországi fogyasztási értékek ennek felét sem teszik ki. Rostanyag található a zöldségekben, gyümölcsökben, a hántolatlan gabonafélékben és a babfélékben. A gabonafélék ballasztanyagai hatásosabbak, és mennyiségi részarányuk is magasabb, mint a zöldség- és gyümölcsféléké. A cellulóz a gabonák maghéjában található. Ezért javasoljuk a teljes kiőrlésű gabonákból készült kásákat és a müzliket. Sem a tésztafélék, sem a fehér kenyér nem rendelkeznek annyi hasznos tápértékkel, habár a vegetáriánus konyhában jelentős szerepet játszanak.

Zab, búza, árpa

A főtt zab már évszázadok óta ismert, a magyar konyha egyik fogása volt a zabkása, mely sajnálatos módon "kiment a divatból". A zab azonban fontos alkotórésze a müzliknek. A benne lévő keményítő emésztése és felszívódása lassú folyamat, így energiatartalma lassan szabadul fel, jótékony hatása több órán át tart. A zab értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostoknak, s ez a kettősség az, ami elősegíti az egészséges bélműködést. Megakadályozza a székrekedés kialakulását, csökkenti a vér koleszterinszintjét, így a szívbetegségek kialakulásának megelőzésére kiválóan alkalmas.

A búzaszem rostanyaga, olaj, vas, B- és E-vitamintartalma, valamint fehérjetartalmának negyede a mag tövénél levő csírában és az azt körülvevő keményítőtartalmú tápanyagszövetekben található. Az őrlés során a maghéjat (korpa) és a tápanyagban gazdag csírát leválasztják a magról, amelyből aztán többszöri rostálás után finomlisztet készítenek. Az őrlés tehát mindenképp tápanyagveszteséggel jár, valamint a rostanyagok is eltűnnek a finomra őrölt lisztből. A müzlik ideálisan pótolják az elveszett tápanyagokat.

Az árpa a Közel-Keleten a legfontosabb élelmiszerek közé tartozik, Nyugaton sajnos jobbára csak sörfőzdék látják hasznát, illetve az állatok takarmányozására használják. Számos olyan, kedvező hatással rendelkezik, amely megszokott táplálékainkra sajnos nem mindig jellemző. Így például a teljes árpa gazdag nyomelemekben: káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort tartalmaz (méghozzá kétszer annyit, mint a barna rizs), mindezek pedig elengedhetetlenek a normális szív- és agyműködéshez. Emellett nyugtatóan hat az idegrendszerre, sőt még vizelethajtó hatású is.