Kancsalság (strabizmus) esetén a két szem tengelye eltér egymástól. Az érintett izom húzási irányában a szem mozgása elmarad, a kettőslátás fokozódik. Ellentétes irányba nézetve csökken a képek távolsága. A beteg sokszor ferde fejtartással próbálja kompenzálni, kikerülni a zavaró kettőslátást. Elhanyagolt esetben a kényszertartás állandósulva izommerevséget okozhat a nyak izmaiban. Megkülönböztetünk bénulásos és ún. követő kancsalságot.

Bénulásos kancsalság

A bénulásos kancsalság esetén valamelyik, illetve több szemizom teljesen bénul (paralízis) vagy működése gyengül (parézis). Vezető tünet a kettőslátás, mely a beteget rendkívül zavarja, emellett szédülés, tájékozódási nehézség társul hozzá.

A szerzett (nem veleszületett) szemizombénulások oka a központi idegrendszerben a szemmozgató idegek magvaiban, maguknak az idegeknek a károsodásában vagy a szemizmok betegségében kereshető. Hat szemizom mozgatja a szemet (külső, belső; felső, alsó egyenes és felső, alsó ferde), és három agyideg idegzi be. Az agyidegmagok, pályák bonyolult kapcsolatrendszere biztosítja, hogy a szemek a fixált tárgy felé forduljanak, párhuzamos állásúak legyenek, illetve közelre nézéskor összetérüljenek és alkalmazkodjanak. E finom és bonyolult működés zavara esetén lép fel a kettőslátás. Ilyenkor a beteg legtöbbször a szemészt keresi fel, aki megállapítja a bajt. Szemészeti vizsgálattal pontosan azonosítható az érintett izom vagy izomcsoport.

Az ok megkeresése azonban már az ideggyógyász, diabetológus, endokrinológus-belgyógyász feladata. A szemizombénulás olyan tünet, mely mögött számos megbetegedés állhat. (Cukorbetegség, pajzsmirigy-túlműködés, agyi érmegbetegedés, agydaganat [0], ritka idegrendszeri betegség, szklerózis multiplex, agyhártyagyulladás.) Természetesen a szemizombénulás ezeknek a megbetegedéseknek nem egyetlen tünete.

Gyógyítása

A kezelés az alapbetegség gyógyításával kezdődik. Hatására legtöbbször a szemtünetek is csökkennek, esetleg teljesen meg is szűnhetnek. Maradandó, stagnáló esetben gondolni lehet a műtéti megoldásra. Közúti, üzemi, háztartási balesetek folytán sajnálatos módon szaporodnak a sérüléses eredetű bénulások, de a műtéti beavatkozással meg kell várni az állapot stabilizálódását. Sokszor jó eredmények érhetők el aktív és passzív tornáztatással.

A szemizombénulás csak ritkán veleszületett, ezeket a formákat fejlődési rendellenességnek tartják. Különböző szemizmokat érinthet, ennek megfelelően a szem állása az egyes kórképekben más és más. Társulhat egyéb fejlődési zavarokhoz, jellegzetes tünetcsoportokat létrehozva. Fontos, hogy a betegséget minél fiatalabb korban felismerjék. Kezelésében az elváltozás súlyosságától függően kap szerepet a műtét.

Gyermekkori kancsalság

A betegség közismertebb formája a gyermekkorban kialakuló ún. követő kancsalság. Ebben az esetben nem bénulásról van szó, hiszen a szemek minden irányban jól mozognak, hanem a két szem együttműködése hibás. A még ma sem teljesen tisztázott kórokú állapot összetérő vagy széttérő szemállást eredményez, kancsalságot hoz létre. A szülő, a gyermek és az orvos közötti, évekig tartó és kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés vezet eredményre. Ennek a hosszú folyamatnak egyik állomása lehet a szemműtét, de nem minden esetben. Sokszor a megfelelő szemüveg viselésével biztosítható a szemek párhuzamos állása, máskor ezt az ideális állapotot nem sikerül elérni, és műtétet kell végezni.

Műtéti megoldás

Ennek lényege, hogy a túlműködő izmot gyengítsék, nyújtsák. Ha ez nem elegendő, akkor az ellentétesen ható izom erősítésével, rövidítésével egészítik ki az eljárást. Különösen nagyfokú kancsalság esetén több műtétre is szükség lehet. Különböző intézetek némileg más műtéttechnikát alkalmaznak, hasonlóan jó eredményekkel. Fontos tudnia a szülőnek és a gyermeknek is, hogy a műtét nem a szem fénytörését változtatja meg, tehát a szemüveg viselése műtét után is nélkülözhetetlen, másként nem várható tőle tartós eredmény. E rövid írásban csak vázlatát adhattuk a kancsalságok műtéti kezelésének. Minden eset más és más, ezért a műtét megtervezése, jellegének megválasztása is egyedi. Az alapbetegség viszont hibátlan technika esetén is befolyásolja a műtét eredményességét.