Sajnos az allergiás és asztmás betegek száma világszerte nő, hazánkban ez a tendencia még erősebb. A nyilvántartott asztmás betegek száma 210 ezer körül van, a tényleges szám azonban ezt jóval meghaladja, és a betegség a lakosság 5-10%-át érintheti. E riasztó adatok miatt is foglalkoznunk kell vele, meg kell ismernünk az asztma fogalmát, esetleges megelőzési és kezelési lehetőségeket is.
Mit jelent az asztma?
Az asztma a légcső és a hörgőknek a különböző ingerekre adott, fokozott válaszkészségét jelenti, amely a légutak kiterjedt beszűkülésében nyilvánul meg. Az ismétlődő ingerekre a hörgők simaizomzata megvastagszik, a nyálkahártya megduzzad és vérbővé válik, a nyákmirigyek megduzzadnak, s mindezek következtében kialakul a gyulladás, a légutak pedig vaskostapadós nyákkal tömődnek el. így jön létre a légutak szűkülete.
Milyen formáit ismerjük?
Megkülönböztetünk szakszóval extrinzik (külső tényezőkkel kapcsolatos) és intrinzik (belső tényezőkkel kapcsolatos) asztmát. Az előbbi esetében ismert valamilyen allergiás megbetegedés, például ekcéma, szénanátha stb., a családban valakinek van tudott allergiás megbetegedése, emellett a rohamok általában enyhék, a környezeti tényezők változtatása hasznos a kezelésben, és a prognózis rendszerint jó. Az intrinzik formánál ritka valamilyen allergia megléte, a családban sincs általában senkinek ilyen betegsége, a rohamok általában súlyosak, a környezeti tényezők változtatása nem jár eredménnyel, a prognózis sem kedvező.
Beszélhetünk úgynevezett asztmás triászról (hármasról): intrinzik asztma, aszpirinérzékenység és orrpolip együttes előfordulása.
Foglalkozási asztmát válthat ki a munkahelyen található számos anyag. Ez a károsító anyagokkal való első találkozás után hónapokkal vagy hosszú évekkel később alakul ki. Egyetlen tünete az éjszakai köhögés lehet. Becslések szerint az összes asztmás beteg kb. 2%-a a foglalkozásával kapcsolatosan került jelenlegi állapotába. A károsító anyagok közé a gabonapor, a dohány, a pollen, enzimek, gumiarábikumok, szintetikus festékek, a fűrészpor, a gyanta (forrasztási adalékanyag), szervetlen kémiai anyagok (nikkel, platina és króm sói), a formaldehid és különböző gyógyszervegyületek tartoznak, beleértve a penicillint, a szulfonamidokat. (A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, csakis az ismertebb anyagokat jelzi!)
Orvosszakmai értelemben beszélhetünk szív eredetű asztmáról is, ez a szívelégtelenség következtében kialakult hörgőszűkületet jelzi. (Azonban a köznyelvben az asztma a tüdőasztmára vonatkozik.)
Ismert még a gyógyszer által kiváltott asztma is, okozhatják például az aszpirin és származékai, a nem szteroid gyulladásgátlók (ma igen széles körben elterjedt gyógyszerek, melyeket a reumás eredetű mozgásszervi fájdalomra használunk), bizonyos antibiotikumok, például penicillinek stb.
Milyen tünetek jellemezik?
Nagyon jellemző, hogy a tünetek periodikusan jelentkeznek, a betegek sípoló légzésről, mellkasi fájdalomról, nehézlégzésről és köhögésről panaszkodnak. A "sípolás" sokszor nemcsak a tüdő meghallgatásakor észlelhető, hanem szabad füllel is hallható.
Gyakran az egyetlen tünet a köhögés. Típusosán rohamokban jelentkezik, de a tünetek csaknem folyamatosan is fennállhatnak. A panaszok általában éjszaka kezdődnek, vagy ha tartósan fennállnak, akkor éjszaka súlyosbodnak. Ezeket a rohamokat sokszor bizonyos irritáló anyagok (például por, illatszer, hideg levegő, füst stb.), illetve pszichés megterhelés, fertőzések, fizikai erőfeszítés, légúti allergének, hirtelen időjárás változás vagy például gyógyszerek (aszpirin) váltják ki, de spontán is jelentkezhetnek.
Enyhe roham esetén a pulzusszám megemelkedik, gyakoriak a légvételek, megnyúlik a kilégzés, és enyhe sípolás észlelhető.
Súlyosabb roham esetén láthatjuk, hogy a beteg a légzési segédizmokat is használja (bordaközi, hát- és rekeszizom) a légzés könnyítéséhez, hangos sípolás hallható. Baljós tünet a kifáradás, a verejtékezés, a beteg kékesszürkés elszíneződése, a sípolás csökkenése, a fekvő testhelyzet elviselhetetlensége, a kapkodó légzés (szinte fuldoklás), halálfélelem. Legsúlyosabb szövődménye az akut légzési elégtelenség, mely segítség, terápia nélkül halálhoz is vezethet.
Hogyan előzhetjük meg?
Az asztma megelőzhető, ha a környezeti, munkahelyi vagy egyéb asztmás rohamot kiváltó faktort sikerül megtalálni és kiküszöbölni. A megelőzésben alapvető a mellkasi fertőzések korai kezelése, az orr és az orrmelléküreg, a garat betegségeinek felismerése és megfelelő kezelése, a dohányzás elhagyása, de fontos az orvos megértő viselkedése is. Az asztma fellángolásának prevenciójában kiemelten fontos az alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatban a beteg együttműködése.
Milyen kezelési módok léteznek?
Azoknál a betegeknél, akiknél a rohamok ritkán jelentkeznek, a szükség esetén alkalmazott belélegzős hörgőtágító szerek elegendőek. A súlyosabb vagy gyakrabban jelentkező asztma esetén tartós hörgőtágítók javasoltak: ezek lehetnek belélegzendőek vagy tablettás formájúak. Gyulladáscsökkentés céljából bizonyos esetekben szükség lehet antibiotikumokra vagy szteroidok azonnali, illetve tartós adására is. A konzekvensen asztmás rohamot kiváltó allergénekkel szemben pozitív bőrpróbát adó extrinzik asztmás betegeknél, akik nem reagálnak hagyományos kezelésre, megpróbálható a deszenzitizáló, vagyis az érzékenységet csökkentő terápia (kis dózisú allergénnel kezdve, egyre nagyobb dózisokat adva, az érzékenység csökkenthető, vagy akár teljesen meg is szüntethető). Az akut, súlyos asztmás roham ellátása sürgős és mindenféleképpen kórházi fekvő kezelést igényel. Szükséges a nyugtalan, elkékült, levegő után kapkodó beteg megnyugtatása, oxigénterápia és a fenti szerek kombinált intravénás és inhalációs adása.
Milyen a prognózis?
Az asztmás betegek életkilátásai jók. Szinte minden beteg tünetei uralhatóak az általános egészségügyi előírások betartásával és a megfelelő gyógyszeres kezeléssel. Fontos az állandó kapcsolattartás a kezelő orvossal, s a javasolt szerek előírásszerű betartása.
A beteg nyugodtan szervezhet utazásokat, kirándulásokat is, végezhet testmozgást, bevásárolhat stb. Mindössze ismerni kell a lehetőségeket, s a megfelelő kezelést alkalmazni a megfelelő időben. Meg kell előzni a depressziót vagy az önértékelési problémákat! Minél többet tud tehát az asztmás beteg (és mi is) a betegségéről, annál hatékonyabban tudja kezelni saját maga is, és annál könnyebben képes teljes életet élni.
Előzzük még az asztmát!
Ha már kialakult az asztma, akkor is lehet megfelelően kezelni, hogy a beteg életminősége megfelelő legyen. De továbbra is a legfontosabb cél a megelőzés! A megelőzés leglényegesebb formái:
• A megszületett kisbabákat feltétlenül és minél tovább szoptatni kell!
• Kerüljük az allergizáló anyagokat: a lakást gyakran takarítsuk, fontos a gyakori portörlés!
• Ne tartsunk szőrös házi állatot akkor, ha kisgyermek van a háztartásban vagy a családban valakinek allergiás betegsége van!
• Ne dohányozzunk!
• Sétáljunk sokat a tiszta szabad levegőn (ne a belváros közepén), kiránduljunk az erdőbe; hegyekre!
• Irtsuk a parlagfüvet és egyéb allergizáló gyomnövényeket, tartsuk rendben kertünket!
• Amennyiben ismert asztmás betegről van szó, javasolt az allergénektől távol történő pihenés, például lehetőség szerint a nyári időszakban ne az erdőt járjuk, hanem ajánlatos a tengeri nyaralás!
• Ismert betegség esetén az orvos által javasolt szereket pontosan alkalmazzuk, és járjunk rendszeres ellenőrzésre! Légúti fertőzés esetén minél előbb jelentkezzünk kezelő orvosunknál!
• Sportoljunk is, ez a légzésben is segíthet! Legajánlatosabb az úszás.