Gyakori tünete a fejfájás fertőzéseknek, agydaganatoknak, koponyasérüléseknek, magas vérnyomásnak, agyi oxigénhiánynak, a szem, az orr-garat-fül és a fogak számos betegségének. Ezek a kórokok azonban csak a fejfájás miatt orvoshoz forduló betegek kis hányadában mutathatók ki. A fennmaradó nagy többség úgynevezett „tenziós” fejfájástól, migréntől vagy nem egykönnyen kimutatható szervi károsodás okozta fejfájástól szenved.

A fájdalom gyakorisága, tartama, természete, helye és súlyossága segít a kiváltó ok meghatározásában. Ritkán jelentkező fejfájások általában akut történések következményei (pl. kifáradás, láz, alkoholfogyasztás stb.). Gyakran igen nehéz viszont kórismézni a krónikus vagy visszatérő fejfájásokat. Különös gonddal kell figyelni az újkeletű, tartós vagy visszatérő fejfájásokat.

Érzelmi feszültség

A feszült érzelmi állapothoz csatlakozó („tenziós”) fejfájás általában krónikus és állandó, gyakran a nyakszirtnek vagy mindkét oldali homloklebenynek megfelelően kezdődik, majd az egész fejre kiterjed. Rendszerint nyomásérzésként vagy satu szorításaként éli meg a beteg.

Szétszórt lüktetés

A lázas betegség, a magas vérnyomás és a migrén általában a fej bármely részén kialakuló, lüktető fájdalommal jár.

Daganatok

A daganat vagy más koponyán belüli folyamat okozta fejfájás rendszerint újkeletű és változó, általában naponta több órán át is fennmarad. Testhelyzet-változtatás is előidézheti vagy éppen ellenkezőleg, csillapíthatja a fájdalmat. A fejfájás kezdetben a daganat elhelyezkedésének megfelelő területekre lokalizálódik, majd a koponyaűri nyomás fokozódása miatt diffúzzá válik (szétterjed).

Migrén

A migrén visszatérő rohamokban jelentkező fejfájás, amelyet idegrendszeri, látási és bélrendszeri tünetek kísérhetnek. Oka ismeretlen, de feltételezhető, hogy a koponyán belüli és kívüli keringés örökletes működési zavara áll a háttérben. Bármely életkorban jelentkezhet a migrén, de leggyakoribb a 10-30 életév között, és inkább nők betegsége. A tünetek 50 év felett elmúlhatnak vagy lényegesen enyhülhetnek. Rövid depressziós periódus, fokozott idegrendszeri érzékenység, nyugtalanság vagy étvágytalanság előzi meg a migrénes fejfájást. Néha látótérkiesés, érzészavar vagy akár féloldali (átmeneti) végtagbénulás is kialakulhat; ezek a tünetek röviddel a fejfájás jelentkezése előtt mutatkoznak vagy egybeesnek vele. Lehet a fájdalom egyoldali vagy az egész koponyára kiterjedő, a rohamok pedig jelentkezhetnek naponta vagy több havonként is. Kezelés nélkül a roham néhány órától kezdve napokig is eltarthat. Gyakori tünetek a hányinger, hányás, fény- és zajkerülés.

A kezelésről

A fejfájások kezelésében a kiváltó ok keresése és a fájdalom megszüntetése a feladat. Nagy részük „jelentéktelen”, rövid ideig tart, és a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók megszüntetik. Ennek ellenére minden visszatérő, tartósan fennálló, illetve újkeletű fejfájás esetén orvoshoz kell fordulni.

A fájdalomcsillapítást magunk is a kezünkbe vehetjük, már a hideg vizes borogatás is enyhítheti. A valódi segítség azonban egy megfelelő fájdalomcsillapító készítmény. Számos tabletta kapható vény nélkül, különösen hatékonyak a kombinációs fájdalomcsillapítók.