A Schlatter-Osgood-féle megbetegedés 11-16 év körül a leggyakoribb, fiúknál, lányoknál egyforma gyakorisággal fordul elõ. Klinikai tünetek között a legjellemzõbb a lábszárcsont felsõ harmadának (a térdkalács alatti) nyomásérzékenysége, duzzanata. A fiatalok a fájdalmat leggyakrabban sportolás után említik, de gyakran akkor is érzékeny ez a terület, amikor csak a ruhanemû hozzáér.
A betegséget leginkább balesetes eredetûnek gondoljuk, de a túlerõltetés is szerepet játszhat kialakulásában, míg mások csontosodási zavart feltételeznek. Minden esetben oldalirányú röntgenfelvételt készítünk a térdrõl, melynek eredménye természetesen meghatározza a terápiát.
A Schlatter-Osgood betegség kezelése leggyakrabban konzervatív. Ez néhány heteshónapos pihentetést, torna alóli felmentést jelent. Ritkán szükségessé válhat gipszkötés felhelyezése is, valamint helyileg gyulladáscsökkentõ krémeket alkalmazunk.
Amennyiben a betegség konzervatív kezelésre nem gyógyul (általában egy évet várunk), szükségessé válhat a röntgenfelvételen is látható különálló csont eltávolítása. A mûtét másnapján a beteg járókerettel közlekedhet, operált végtagját óvatosan terhelve. A gyógytornász programot követve a fiatal a mûtétet követõen általában két hónappal folytathatja az aktív sportolást.
Térdtorna
1.Ülve (vagy háton fekve) a lábakat nyújtva egymás mellé tesszük. A térdeket kifeszítjük, ellazítjuk.
2.Kis terpesz. A lábakat csípõbõl erõteljesen beforgatjuk, kiforgatjuk.
3.A lábakat összezárjuk, bokából erõsen lefeszítjük, felhúzzuk – egyszerre és váltva is.
4.Az egyik térdet hajlítva a lábat talpra húzzuk, kinyújtjuk.
6.A lábakat talpra húzzuk (vagy a térdek alá gurigát teszünk), a térdeket felváltva nyújtjuk, hajlítjuk. Nyújtáskor a sarokkal nyújtózunk.
7.Az egyik lábat nyújtott térddel kicsit megemeljük, terpeszbe visszük, majd vissza középre, és leengedjük.
8.Hason fekve felváltva hajlítjuknyújtjuk a térdeket.
9.A lábakat nyújtott térddel csípõbõl felváltva emeljüknyújtjuk.
10. A lábujjakra támaszkodva kifeszítjük – ellazítjuk a térdeket.
11.Négykézláb, a tenyéren és térden támaszkodva rugózunk hátra.
12.A lábakat feváltva hátra emeljük, letesszük.
13. A lábakat feváltva oldalra emeljük, letesszük.
14.Térdelve (kapaszkodva) rugózunk sarokülés felé: leülünk a sarokra, feltérdelünk.
15.Térdelésbõl az egyik lábbal elõrelépünk térdelésbe, rugózás elõre, majd lábcsere.
16. Térdelésbõl fél térdelésen át felállunk és vissza letérdelünk. Váltva kezdjük jobb, ill. bal lábbal.
17.Állva (kapaszkodva) álljunk lábujjhegyre, majd ereszkedjünk vissza a talpra. Ezután a sarokra állunk, majd újra vissza a talpra.
18.Térdrugózás párhuzamosan tartott lábakkal.
19.Guggolásból felállás (vagy székre leülésfelállás).
20. Terpeszállásban rugózzunk kétszer jobbra, kétszer balra.
Járás: minden lépésnél emeljük magasra a térdet. „Zsinórjárás": egyik lábbal a másik elé lépjünk. Lépegessünk hátrafelé (egyforma hosszút).