Világszerte a tüdőrák okozza a legtöbb halálozást és a legtöbb rákos megbetegedést. Egyes statisztikai adatok szerint Magyarországon évente kb. 6000 új tüdőrákos megbetegedés észlelhető, az életkort tekintve a csúcs a 60 éves korosztálynál mutatkozik, de 50–70 éveseknél a leggyakoribb.

A halálozási adatokat tekintve: 2001-ben Magyarországon 5741 férfi és 2161 nő halt meg tüdőrák következtében, ez az összes rákféleségben elhunytak 23,7%-a. A férfi nem esetében ez a vezető halálok a daganatos megbetegedések között, míg nőknél a tüdőrák a harmadik helyen áll az emlő- és a vastagbél daganatai után.

A sokat emlegetett dohányzás

Sajnos napjainkban a megbetegedő nők száma egyre emelkedik, köszönhetően a körükben egyre inkább terjedő dohányzásnak. A tüdőrák ugyanis egyértelműen elsősorban a dohányzással hozható összefüggésbe: amerikai adatok szerint a tüdőrákos betegek 85%-a aktív, míg kb. 5%-a passzív dohányos. Vizsgálati adatok támasztják alá, hogy napi 1 doboz cigaretta elfogyasztása férfiak esetében tízszeresére, nők esetében ötszörösére növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Napi két doboz elszívásakor ez a rizikó akár 20-30-szorosra is emelkedhet.

Tehát a legfontosabb feladat a megelőzés érdekében először is a dohányzás elhagyása lenne, de a nagyszabású kampányok nem hoznak sikereket, a dohányosok száma nem csökken; a dohányosok nem akarnak leszokni a cigarettáról, vagy a látszatra adva szivarra, pipára gyújtanak, illetve „könnyű” cigarettákat vásárolnak. Mindezek persze teljesen hiábavalók, nem védenek a tüdőrák magasabb rizikójától.

Betegségek, külső elváltozások

Azt is viszonylag kevesen tudják, hogy a dohányzás nemcsak a tüdőrák kockázatát, hanem sok más betegségét növeli: így például a szájüregi, nyelőcső, prosztata, gyomor, húgyhólyag, hasnyálmirigy, méhnyakrákét is; sőt, komoly tényező a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában (gondoljunk a szívinfarktusra), illetve számos súlyos, idült légzőszervi betegséget is okoz (krónikus hörghurut, asztma stb.).

A dohányosok számos külső átalakuláson is „átesnek”: jellegzetes bőrszínük lesz (szürkés-sárgás), körmük is jellemzően változik meg (úgynevezett óraüvegköröm), dobverőujjuk alakul ki, sárgásan elszíneződik a foguk, és sajátos, kellemetlen leheletük lesz. Mindezeket sorolhatnánk még tovább, de ijesztésképpen talán ennyi is elegendő. A dohányzás–nem dohányzás kérdése mindig heves érzelmeket vált ki; mindenesetre sajnos mi, magyarok dobogósak vagyunk a világon a cigarettafogyasztást tekintve: megszereztük a bronzérmet.

A tüdőrák fajtái

Tüdőnk a légzőszervünk része, a mellüregben található, két félből áll. Ezeket kisebb részekre (lebenyekre) osztjuk, a jobb fél három, a bal két lebenyből áll. A tüdő feladata a légzési gázok cseréje, oxigén felvétele, széndioxid leadása, ami a léghólyagocskákban és az azt körülvevő erekben történik. A légzés során ugyanis a levegő az orron vagy szájon keresztül érkezve, a torok–gége–légcső útvonalon halad a tüdő léghólyagocskái felé. A légcső két főhörgőre oszlik, majd azok kisebb hörgőkre, hörgőcskékre, elérkezvén a léghólyagocskáig. Ezek, valamint az őket körülvevő hajszálerek falán keresztül megtörténik a gázcsere, az oxigén felvétele. Belégzéskor a tüdő kitágul, a léghólyagocskák friss levegővel telnek meg, míg a kilégzés során az elhasznált levegő távozik.

A tüdőrákokat növekedésük és terjedésük alapján két fő csoportba oszthatjuk: egyikük az úgynevezett kissejtes tüdőrák, mely igen agresszív, gyors növekedésű és terjedésű betegség. Nevét onnan kapta, hogy mikroszkóppal vizsgálva kerekded vagy elnyúlt, úgynevezett zabszemsejtes; ez a fajta tüdőrák mintegy 20%-ban észlelhető. Másik csoportja a nem kissejtes tüdőrák, ez adja a többi, mintegy 80%-ot. Három típusa ismeretes: laphámrák, adenokarcinóma és nagysejtes. A tüdőrák eltérő típusai eltérő tulajdonsággal rendelkeznek agresszivitás (növekedés, terjedés) és szövettani típus tekintetében.

A tüdőrák tünetei, vizsgálatok

A tüdőrák korai felismerése nehéz, hiszen kezdetben nincsenek tünetek, s a mellkas röntgenvizsgálata sem mutat eltérést. Amikor a tüdőrák tünetei megjelennek, és a röntgen is eltérést mutat, sajnos a folyamat már igen előrehaladott. A gyanút keltő tünetek esetén a kivizsgálás során a beteget alaposan kikérdezi az orvos a családban előfordult betegségekről (rákos megbetegedések, tüdő- és szívbetegségek stb.), majd a foglalkozási körülményeiről (szerepelhet-e a rák kialakulásában valamilyen rákkeltő anyag), a dohányzásról (leszokott, mennyit szívott és mit stb.), illetve az előforduló ismert betegségeiről (pl. gyakori tüdőgyulladások stb.). Fontos a beteg tüneteinek alapos ismerete.

A tüdőrák kivizsgálása során mellkasi röntgenvizsgálat, vérvétel, valamint szükség esetén mellkasi CT (komputertomográfos) vagy MR (mágneses rezonancia) vizsgálat történik. Alapos gyanú esetén bronchoszkópos vizsgálatot végeznek, melynek során a légutakba vékony, rugalmas csövet vezetnek be, s így még szövetmintát is tudnak venni. A vizsgálat a gyomor- vagy vastagbéltükrözéshez hasonló. Amennyiben a rákos folyamat miatt a mellüregben folyadék gyűlik fel, ennek a leszívása, majd a leszívott folyadék vizsgálata is megtörténik. Újabb vizsgálati módszer a PET (pozitronemissziós tomográf), mely már hazánkban is egyre szélesebb körben hozzáférhető.

A tüdőrák kezelése

A tüdőrák kezelésében háromféle lehetőség áll alapvetően rendelkezésre: a műtét, a kemoterápia, valamint a sugárterápia. A műtét során – a daganat elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően – eltávolíthatják a tüdőszövet kis részét, az egész tüdőlebenyt, vagy akár az egyik tüdőfelet is. Természetesen a műtéti elbírálásnál nagyon fontos a tüdőrák típusa, nagysága, elhelyezkedése, a stádiumbeosztás és a beteg életkora, egészségi állapota: vagyis a beteg alkalmas-e egyáltalán a műtéti beavatkozásra.

A sugárterápia végezhető műtét előtt a daganat kisebbítésére, műtét után a daganatos „maradék” elpusztítására, vagy akkor, ha a műtét valamilyen okból nem végezhető el. Műtét után, ha szükséges, gyógyszeres terápia is szóba jön.

Gyanút keltő tünetek

Tudnunk kell, hogy a tüdőrák tünetei a dohányosok nagy részében csak kisebb-nagyobb mértékben észlelhetőek, így nem törődnek vele, nem tekintik intő jelnek. Nézzük ezeket: gyakori köhögés; köpetürítés, véres köpet megjelenése; légszomj, nehézlégzés; tartós rekedtség; gyakori, visszatérő tüdőgyulladások; esetleg mellkasi fájdalom. A daganat terjedése folytán a tüdőhöz közeli idegek is nyomás alá kerülhetnek, így válltáji fájdalom, karfájdalom alakulhat ki. Távoli áttétek miatt (pl. agydaganat [0]) látászavar, fejfájás, zavartság, epilepsziaszerű rosszullétek, hátfájás, székelési és vizelettartási zavarok stb. jelennek meg.

Megelőzés, kockázatcsökkentés

A tüdőrák megelőzésében első és legfontosabb a dohányzás teljes elhagyása, melynek szerepéről már részletesen szóltunk. A második megszívlelendő teendő a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel (vonatkozik ez a tüdőszűrésre, de valamennyi széles körben terjesztett szűrővizsgálatra, így a nőgyógyászati, urológiai, bélrendszeri szűrővizsgálatokra is). A páciens minden évben legalább egyszer jelenjen meg háziorvosánál még panaszmentes esetben is, kérje a részletes fizikális vizsgálatot, és beszéljen a családi és saját rizikófaktorairól és betegségeiről. Ismeretes az is, hogy a táplálkozással is sokat tehetünk az egészségünkért: a magas zsírtartalmú ételek mennyiségét csökkentsük, és együnk zöldségeket, gyümölcsöket: a bennük lévő vitaminok védenek a rákos betegségek ellen.