Fogyókúrázóknak: Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

A májrák, a hasnyálmirigyrák és az epehólyagrák igen alattomos tünetekkel jelentkeznek, nem típusosan mutatnak a daganatra, s igazából akkor vehetjük észre az árulkodó jeleket, amikor már késő (vagy majdnem késő). A tüneteket sokszor „banálisnak” értékeljük, hiszen annak is tűnnek, összetéveszthetőek a „jóindulatú” emésztőszervi panaszokkal, például gyulladásokkal, epekövességgel vagy akár a szervi eltérést nem mutató működési zavarokkal.

Azért, hogy egy kicsit el tudjunk igazodni az emésztőrendszerünk néhány fontos szervében előforduló daganatok tünettanában, az eltérésekben és a megelőzés lehetőségeiben, nézzük meg részletesebben felépítésüket és működésüket is.

A májrák

A máj súlya 1500 g körüli, és elhelyezkedését tekintve a jobb bordaív alatt, a rekeszizom alatt található. Két lebenyből áll, a nagyobb jobb, és a kisebb bal lebenyből. Funkcióit tekintve itt történik az epekiválasztás, a vérfestékek termelődése, a gyógyszerek, vegyszerek és mérgező anyagok méregtelenítése, valamint itt zajlanak az anyagcsere-folyamatok (zsír, fehérje- és szénhidrát-anyagcsere).

A májrák a májsejtekből kiinduló rosszindulatú daganatot jelenti, mely lehet egygócú, többgócú, vagy akár egy lebenyt is kitöltő. Gyorsan növő daganat, hamar ad áttétet a közeli véráramba. Ez az a szervünk, amelyben a rosszindulatú daganatok az esetek sokkal nagyobb számában másodlagosak, egyéb szerv tumorainak áttéteiként jelentkeznek, és ehhez képest az elsődlegesen itt kialakuló daganatok száma kevesebb.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Ha komolyan veszed a tartós fogyást,

és a későbbiekben is egészségesen szeretnél főzni:

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetsz benne

- Füst- és szagmentes

- Mikró helyett is jó, mindent tud, amit egy mikrohullámú sütő, sőt tehetsz bele alufóliát, vagy akár tepsit is

- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.

- Megtapasztalhatod az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő..

 

MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >> [0]

----------------------------------------------------------------------------------------------------

A májrák kialakulásának okai

Májáttétek kialakulása leggyakrabban vastagbél, nőgyógyászati, valamint hasnyálmirigy, epehólyag- és emlődaganatokból származik. Sokszor előfordul, hogy az áttét okoz először tüneteket, és az elsődleges daganat csak gondos vizsgálatsorozattal található meg. Általánosságban elmondható, hogy a többgócú májtumoroknál mindig inkább áttétre kell gondolni.

A májban kifejlődő elsődleges tumorok az esetek túlnyomó többségében már beteg (cirrózisos, vagyis májzsugoros) szervben alakulnak ki, tehát a már krónikusan megbetegedett májban. Ezek az okok a vírusos májgyulladások közül a B- és C-típusú vírusfertőzések, a vasraktározási megbetegedés, egyes foglalkozási megbetegedések (pl. permetezőszerek stb.), illetőleg a krónikus alkoholizmus.

Bár a sor végére került, a betegek számát tekintve a legnagyobb jelentőséggel az alkoholizmus bír. Az ennek következtében kötőszövetesen átépült májban sokszorosára fokozódik a májtumor kialakulásának esélye. Hogy a krónikus alkoholfogyasztók nagy része mégsem májrákban hal meg, az annak a ténynek „köszönhető”, hogy az alkoholizmus okozta sokszervi megbetegedések már egyéb okból az illető halálát okozzák.

A felsorolt okok között szerepelnek a vírusos májgyulladások is, a hepatitis B-fertőzöttség ellen azonban már van védőoltás is. Sajnos nincs még védőoltás a C-vírus-fertőzéssel szemben, a veszélyeztetett egyének szűrése esetén, ha már kialakult akár a C-, akár a B-típusú fertőzöttség, lehetőség van oki kezelésre, és így a krónikus májbetegség, a májcirrózis és ennek talaján fellépő májrák megelőzésére.

Csupán néhány százalékban fordul elő a lakosságban a krónikus vasraktározási megbetegedés. Itt is az a lényeg, hogy a betegséget időben felfedezve, a betegek rokonait is kiszűrve, a krónikus májbetegség és a májrák megelőzhető.

A májrák tünetei, diagnosztikája, kezelése

A májrák tünetei, diagnosztikája, terápiája A májrák tünetei: gyakori, bizonytalan hasi fájdalom, hányinger, hányás, étvágycsökkenés, lesoványodás, fáradékonyság, láz, sárgaság, májtáji fájdalom. (Láthatjuk, mennyire nem specifikusak a tünetek: más, enyhébb, banális betegségek jutnak először az eszünkbe.)

Diagnosztika: a fenti panaszok esetén nagyon fontos a részletes kikérdezés és a fizikális vizsgálat. Ezt pontosíthatják a vérvétel- és vizeleteredmények, valamint a képalkotó vizsgálatok: hasi ultrahang, szükség esetén a CT (komputertomográf), valamint a máj ereinek kontrasztanyaggal való feltöltése és ily módon készült röntgenvizsgálata. Szükség esetén ultrahangvezérelt májbiopszia egészítheti ki a diagnosztikát.

AFP-vizsgálat: alfafotoprotein, mely egy fehérje, és a májban a ráksejtek nagy mennyiségben termelik. Normálisan ez a fehérje a felnőtt ember vérében kis mennyiségben is jelen van, de májrákban több százszorosára nő a mennyisége. Csakhogy más, nem rákos májbetegségekben is emelkedhet a szintje, vagyis nem rákspecifikus, így nincs abszolút diagnosztikus értéke. Jelentősége mégis a diagnosztikában és a betegség lefolyásának ellenőrzésében van.

Terápia: a daganatot tartalmazó rész műtéti eltávolítása (sebészi reszekció), mely sokszor nem végezhető, ilyenkor (mindkét lebenyt érinti, többgócú, már áttétei vannak, májcirrózis észlelhető) a daganatot ellátó erek lekötése vagy elpusztítása jön szóba.

Fontos: a korai diagnózis és a megelőzés. Hepatitis B elleni védőoltással, az alkoholizmus visszaszorításával, biztonságos szexszel, közös borotva, fogkefe stb. használatának elkerülésével, illetve tetováláskor, testékszer felhelyezésekor, akupunktúra alkalmával a megfelelő fertőtlenítéssel.

A hasnyálmirigyrák

Talán az egyik legalattomosabb, a tünetek jelentkezésekor már csaknem bizonyosan kezelhetetlen daganat a hasnyálmirigyrák. Elszomorító, hogy ennél a daganattípusnál, a daganatok még ha sebészi módszerek számára hozzáférhetőek is, nagyon rosszak a gyógyulási eredmények, nagyon alacsony a daganatos megbetegedések esetén értékelt 5 éves túlélés. Sajnos a „nem sebészeti gyógymód”, a kemoterápia sem hozott még átütő sikert. A sebészeti beavatkozások sokszor csak az életminőséget javító, az epeelfolyást és a gyomortartalom továbbjutását lehetővé tevő, de nem oki beavatkozások.

Jelen ismereteink szerint ebben a daganatféleségben is kockázati tényezőt jelent a dohányzás, az alkohol, a nagy mennyiségű kávé és a nagy zsírtartalmú táplálék fogyasztása. A hasnyálmirigy, mint a neve is jelzi, mirigyes szervünk, a hasüreg hátsó részén helyezkedik el, a gyomor mögött, mintegy 12-15 cm hosszú. Elhelyezkedéséből adódóan nehezen vizsgálható.

Három részre osztható: fej, test és farok. Külső és belső elválasztású mirigyei vannak, előbbiek mintegy húszféle emésztőenzimet termelnek, melyek a hasnyálmirigy vezetékén keresztül jutnak a vékonybélbe, szerepük tehát az emésztésben van. A belső elválasztású mirigyek hormonokat termelnek, legfontosabb ezek közül az inzulin, mely a cukoranyagcserében rendkívül fontos szerepet játszik.

A hasnyálmirigyrák tünetei, diagnosztikája, kezelése

A hasnyálmirigyrák az idősebb korosztály betegsége, és általában késői, előrehaladott formában kerül diagnózisra, aminek oka a nehéz vizsgálhatóság. Mintegy 70%-ban a feji részből indul, s növekedve elzárja a hasnyálmirigy kivezető csövét és a szomszédban levő epevezetéket. Ennek következtében sárgaság és emésztési zavarok jelentkeznek. A páciens bőre sárga, ugyanígy a szeme is, a vizelet színe pedig sötét.

A daganat mintegy 20%-ban a test részéről indul, így a has felső részében okoz fájdalmat, ami a hátba sugárzik és alattomos, görcsös jellegű, ugyanis a rák beszűri a környezetében levő idegsejteket. Tünetei tehát a fentieken kívül: hányinger, hasmenés, lesoványodás, étvágycsökkenés.

Diagnosztika: a szokásos alapos kikérdezés és fizikális vizsgálaton kívül labor (vér, vizelet), hasi ultrahang, kontrasztanyagos röntgen, CT, valamint további bonyolult vizsgálatok: epeutak kontrasztos feltöltése, endoszkópia, vékonytű-biopszia, hasüregen keresztüli megtekintés.

Terápia: 80%-ban már késő, egyetlen lehetőség a sebészi eltávolítás. Amennyiben nem operálható, akkor is szükség lehet az epevezeték elzáródásának megszüntetésére, illetve a másik nagy probléma a heves fájdalom csökkentése. Emiatt a gerincvelő burkába vezetnek katétert, és folyamatosan adagolják a fájdalomcsillapítót. Megelőzés: a kockázati tényezők csökkentése (dohányzás, magas zsírtartalmú táplálkozás, sok hús fogyasztása, alkohol és kávé mértéktelen fogyasztása).

Az epehólyagrák

Az epehólyagrák kapcsán először ejtsünk szót az epekövességről. Ez a lakosság nagy százalékát érinti, amelyhez képest az epehólyag rosszindulatú daganata szerencsére alacsony számban fordul elő. A köves epehólyagban azonban az epehólyagrák kialakulásának kockázata megemelkedik, különösen igaz ez az évek, az évtizedek óta meglévő, sokszor hatalmasra megnövő kövek esetén. A kockázat növekszik akkor is, ha az epekövesség mellett gyakori gyulladásos epizódok szerepelnek, amelyek az epehólyag falának jelentős megvastagodásával, később akár az úgynevezett porcelán epehólyag kialakulásával járnak.

Az epehólyag rosszindulatú daganataira is igaz, hogy a korai stádiumban felfedezett elváltozásoknak jó a gyógyulási esélye. Az ebből a megbetegedésből kigyógyultak esetén sokszor az epekövesség miatt eltávolított epehólyagban, általában szövettanász veszi észre a tumoros folyamatot. Ha már a műtét során szemmel láthatóan daganatos, esetleg a májra is ráterjedt folyamatról van szó, akkor a gyógyulási esélyek és az 5 éves túlélés lehetősége drámaian lecsökken. A kezelőorvos felelőssége tehát, hogy az esetleg szűrővizsgálat során kiderült és panaszokat tényleg nem okozó epekövesség esetén mire biztassa betegét.

Mert bár igaz, hogy az epekövesség sokszor egy életen át tünetmentes marad, de az is tény, hogy ha „megszólal”, akkor nemcsak a fájdalom jelent problémát, hanem súlyos szövődményekkel is járhat (hasnyálmirigy-gyulladás és hosszú élet után a daganatos elfajulás esélyét is növeli). A laparoszkópos műtétek könnyű elviselhetősége, jó kozmetikai eredménye sarkallhat bennünket a műtéti megoldásra.

Mit tehetünk?

Látható tehát, hogy e tumorok elkent tünetei sokszor hasonlítanak banális betegségek által okozott panaszokhoz. Abban az esetben azonban, ha nem múló jelenségekről van szó, mindenféleképpen érdemes szakorvoshoz fordulni. Vegyük figyelembe mindig, hogy az életkor előrehaladtával a rosszindulatú daganatos betegségek aránya növekszik, bár sajnos ezek ma már egyre fiatalabb életkorban is jelentkezhetnek.

Tartsuk szem előtt a korábbiakban ismertetett kockázati tényezőket, és ha valamely rizikócsoportba tartozunk, ne mulasszuk el a rendszeres szűrővizsgálatokat panaszmentes állapotban sem! Tudjuk jól, hogy a daganatos betegségek kialakulásának is vannak immunológiai vonatkozásai. Az egészséges életmóddal, a dohányzás és az alkohol kerülésével, a helyes táplálkozással, a rendszeres testmozgással nemcsak ezek, hanem valamennyi daganatféleség kialakulásának lehetőségét is csökkentjük.