Az ok egyszerű, de mégsem nyilvánvaló, ilyenkor ugyanis a vénás (visszeres) vér fordított irányba – tehát nem a szív, hanem a láb felé – folyik, ezért telítődnek a kiürült visszerek. A sejtekhez a friss vér a verőerekben érkezik, majd a szövetek felől az elhasznált vér kis, felszínes erecskékben gyűlik össze. Az egyre vastagabb visszerek bőr alatti hálózatot alkotnak, és bizonyos helyeken kis, egyirányú kapukon (perforáló vénákon) keresztül a fő, ún. mélyvénába ömlenek. E fő vénás csatorna vezeti fel a vért egészen a szívig. Ebben a felfelé irányuló mozgásban a legfőbb hajtóerő nem a szívműködés, hanem az izmok összehúzódásakor az izmon belüli érre ható pumpafunkció (izompumpa).

Megvan a bűnös

Az álló testhelyzet és még sok egyéb más tényező a szívirányú áramlás ellen hat. Ezért a vénákban és az egyirányú összekötő erekben csapóajtószerű billentyűk vannak, amelyek meggátolják a vér lábirányú, fordított áramlását. A visszérbetegség kialakulásában a legfőbb bűnös éppen ez az apró szerv, a vénabillentyű.

Egyeseknél gyulladás, másoknál örökletes tényezők miatt a billentyűk elromlanak, nem zárnak tökéletesen, ezért a vér szívirányú áramlása zavart szenved. A mélyvénában szépen felfelé törekedő véroszlop egy rossz billentyűvel rendelkező összekötő vénán keresztül kitörhet a felszínre. Nagy nyomás jön létre a felszínes vénás rendszerben (a véroszlop súlya miatt), ez a vékony falú visszerecskéket folyamatosan feszíti, tágítja, míg azok csúnya, kacskaringós, gilisztaszerű képződményekké válnak.

A rossz billentyűk miatt a vér állandóan vissza-visszafolyik a bokatájékra, ahol torlódást, pangást hoz létre. A rossz, salakanyagokban dús, oxigénhiányos vér egyszerűen nem tudja elhagyni a helyszínt, pedig igen sürgős lenne, hiszen a sejtek szinte fuldokolnak az oxigénszegény vérben. Segélykiáltásuk a láb fájdalma, korai fáradékonysága.

A pangó, álló vérből fehérjetartalmú folyadék szivárog a szövetek közé: ez felelős a visszeres láb és a boka duzzadásáért. Az elhasznált vér károsítja a szöveteket, a bőrt, amely először elveszíti rugalmasságát, majd elszíneződik, hajlamossá válik fertőzésekre, ekcémára. Így ugye már érthető, mit jelent a lábak felpolcolása az egész napos álldogálástól agyongyötört lábnak? Azt, amit a fuldoklónak a mentőöv.

Csúnya, de veszélytelen visszerek

A visszérbetegség több formája közül éppen a legenyhébb az, amelyik leginkább zavarja a nőket.

Pókhálóvéna vagy seprűvéna
Általában a combon és a térd körül kialakuló, élénkvörös, néha fájdalmas értágulatokat nevezzük így. Főleg kozmetikai probléma, de megoldása indokolt, mert előbb-utóbb károsítja a bőrt.

A hálózatos vénák tágulata
A következő fokozat: itt szerencsétlen módon a bőr alatt neccharisnyaszerűen elhelyezkedő vénás rendszer tágul ki, gyakran igen nagy területen. Rendszerint panaszt okoz, fáradékonyságot és bokaduzzanatot, amellett meglehetősen csúnya.

Főtörzsi visszeresség
A felszínes nagyvénák tágulata: általában a lábszár és a comb belső felszínén látunk vastag, kék színű duzzanatot. Rendszerint súlyosabb panaszok (fájdalom, fáradékonyság, lábvizenyő) kísérik. Gyakori a felületes, tágult erek gyulladásos trombózisa, ami nagyon fájdalmas, de teljesen veszélytelen betegség. Borogatásra, gyógyszerekre hamar gyógyul.