Világraszóló magyar találmányokat és a magyar kultúrához köthető tudományos és technikai vívmányokat mutat be az Álmok álmodói 20 kiállítás. A Millenárison 2022. február 15-től 2023. január 31-ig látogatható tárlat két évtizeddel az első, hasonló program után most teljesen új kiállításanyaggal jelentkezik.
„Kíváncsi felfedezők, akik új földekre léptek, mérnökök, akik megépítették ötleteiket, tudósok, akik az univerzum rejtelmeibe férkőztek. Megmutatták a világnak, amit még csak ők láttak addig, vagy amiről csak ők álmodták még, hogy lehetséges” – áll a kiállítás honlapján, ahol külön kiemelik Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat érő, C-vitaminnal kapcsolatos kutatásait, Semmelweis Ignác felfedezését a gyermekágyi láz megelőzésében, vagy épp a Karikó Katalin nevéhez köthető mRNS-vakcinát.
A kiállítás hat nagy tematikai egységből (Mobilitás; Orvoslás és élettudományok; Energia, ipar; Infokommunikáció; Agrárium; A tér tudománya) és a Hely szelleme című kiscsomópontból áll, mely Széchenyi István és Ganz Ábrahám szerepének ismertetésén túl az innováció jelentőségét és folyamatát mutatja be. A tárlat weboldalán elérhető Tudástár Tudományos arcképcsarnokába 596 személy került, míg magán a kiállításon 600-nál is több személy munkásságával kapcsolatban található információ.
Az Orvoslás és élettudományok tematika mintegy 136 személyiséget mutat be, köztük orvosokat, biokémikusokat, gyógyszerészeket, gyógynövénykutatókat, valamint egy-egy fizikust, műszaki alkotót is. Számtalan közülük kapcsolódik a Semmelweis Egyetemhez, melynek emblematikus alakjai is megjelennek a tárlaton, többek között:
• Semmelweis Ignác sebész és szülész-nőgyógyász, az intézmény névadója, „az anyák megmentője”;
• Pető András mozgásterapeuta, a konduktív pedagógia és a világhírű Pető-módszer megalkotója, a Pető András Kar névadója;
• Árkövy József, a hazai tudományos fogorvosképzés megteremtője, a fogászati klinika első vezetője;
• Balassa János, a hazai plasztikai sebészet megteremtője, a Sebészeti Klinika egykori igazgatója;
• Bókay Zoltán és ifj. Bókay János gyermekgyógyászok, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egykori vezetői;
• Dollinger Gyula, a hazai ortopéd sebészet megalapozója, a Sebészeti Klinika egykori tanszékvezetője;
• Huzella Tivadar anatómus, az Anatómia Intézet egykori vezetője;
• Jendrassik Ernő bel- és ideggyógyász, az idegrendszer örökletes elfajulásos elváltozásokon alapuló betegségeinek kutatója;
• Kerpel-Fronius Ödön gyermekgyógyász, a csecsemőkori sorvadás gyógyításának egyik felfedezője, az egyetem tehetséggondozó programjának névadója, az intézmény gyermekklinikáinak és gyermekgyógyászati tanszékeinek vezetője;
• Korányi Frigyes belgyógyász és sebész, a tuberkulózis elleni küzdelem egyik vezéralakja, az egyetem egykori rektora;
• Korányi Sándor belgyógyász, az egyetem egykori rektora.
Az orvoslás és élettudományok részen belül külön tematikai egységet szenteltek például Semmelweis Ignácnak, a közegészségügynek, Szent-Györgyi Albertnek, a gyógyszerészetnek, a COVID-19 elleni küzdelemhez hozzájáruló magyaroknak, a szemnek, az orrnak és gégének, az agykutatásnak vagy a fejlesztő gyógypedagógiának.
A kiállítás összeállításában részt vettek az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szakértői és a MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár munkatársai, a képanyagok tekintetében pedig segítséget nyújtott a Semmelweis Egyetem Központi Levéltára is.
„A kiállításban, de különösen az orvoslásban a magyar vonatkozású nemzetközi sikerekre, vagy az egyedülálló teljesítményekre helyeztük az elsődleges hangsúlyt, nem tévesztve szem elől annak az érzékeltetését sem, hogy a világ ma már a csapatmunka, illetve a nagy nemzetközi összefogásokkal elért eredmények irányába halad” – fogalmazott honlapunknak Perjámosi Sándor kurátor.