A cukorbetegség nagyon gyakran kapcsolódik az elhízáshoz, magas vérnyomáshoz, metabolikus szindrómához és az inaktív életmódhoz.

A cukorbetegséget a mozgás szempontjából megközelítve felmerül a kérdés: milyen fajta aktivitások milyen mértékű javulást okoznak? A cukorbetegség kezelésében fontos a mozgásterápia, ahogy ezt mi is tapasztaljuk a saját pácienseinknél a Cukorbetegközpontban. Folyamatos mozgással, személyre szabott edzéstervekkel érjük el a vércukorszint csökkentését, figyelve a páciens állapotára, fittségére, és arra is, hogy rendszeresek legyenek a vércukormérések.

Egy dán vizsgálatból kiderült: a rendszeres mozgásos alkalmak, táplálkozási és orvosi konzultációk mellett azt eredményezték egy év után, hogy a kutatásban résztvevőknek jelentősen nőtt az inzulinérzékenysége, csökkentek a gyulladásos markerek, nem beszélve arról, hogy testsúlyuk is csökkent.

A mozgás „csodaszer” lehet a cukorbetegek kezelésében, amennyiben megfelelő kontroll alatt végzik. Milyen esetekben alkalmazható a mozgás, mint terápia?

Nem győzzük hangsúlyozni, milyen fontos az életmód terápia (beleértve a mozgás- és táplálkozásterápiát) ezen betegségek kezelésében. Az életmód terápia során nagyon fontos a háziorvosok és szakorvosok részvétele, hiszen ők azok, akik – mint a gyógyszert – javasolhatják, felírhatják a mozgást. Amennyiben más kontraindikáció nincs (pl. kezeletlen betegség), elkezdhető a mozgásterápia. Már csak a részleteket kell megbeszélni, lehetőleg egy szakember, mozgásterapeuta közreműködésével.

Miben segít, mikor kapcsolódik be a munkába a mozgásterapeuta?

Hozzám már orvosi diagnózissal jönnek a páciensek, tehát szakemberhez irányítják a beteget az orvosok. Fontosnak tartom a reális célok kitűzését, az oda vezető út megtervezését már az elején, illetve megtanítani a betegeket arra, hogyan kezdjenek hozzá, mire figyeljenek, ha edzenek. Betegségüktől függően fontosak az edzés előtti, utáni mérések (pl. vércukor, vérnyomás), közben pedig a folyamatos pulzusmérés, alkalmazva az ún. okosdiabetológia lehetőségeit.