Az alváslaborban az alvás minden paramétere vizsgálható

Az alváslaborban történő vizsgálat kétféle monitorozást tesz lehetővé: A poligráfiás vizsgálat során figyelik és rögzítik az alvás közbeni légzést, a perifériás pulzust, a vér oxigén-telítettségét, mellkasi légzési kitérést, szívfrekvenciát, testpozíciót, lábmozgást. Ez a vizsgálat azonban nem foglalja magában az alvás szerkezetének, időtartamának, minőségének megfigyelését.

A poliszomnográfiás vizsgálat a poligráfás vizsgálat által mért adatokon túl képes monitorozni az az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát. Ez az összetett elemzés arra épül, hogy a poliszomnográfia a poligráfiás vizsgálaton túl további csatornákkal is rendelkezik. Az alváslaborban történő vizsgálat éppen ezért egy egész estén és éjszakán át zajlik. Ezen kívül az alváslaborban nem csak a diagnózis állítható fel, de kontroll vizsgálat során a már diagnosztizált alvásbetegségekre rendelt kezelések hatékonysága, működése is felmérhető.

Ezeknél az alvászavaroknál fontos az alváslabor

Az elalvás egy olyan fázissal kezdődik, aminek a neve non-rapid eye movement (NREM), vagyis nem gyors szemmozgás. Ezen fázis alatt az agyhullámok, amelyeket az EEG rögzít, jelentősen lelassulnak. Ilyenkor a szem sem mozog gyorsan, szemben a későbbi alvásfázissal. Egy-két órás NREM fázis után ugyanis az agy aktivitása felgyorsul és bekövetkezik a rapid eye movement (REM), vagyis gyors szemmozgásos fázis. Ilyenkor jelentkezik az álmodás is. Normál esetben több alvási ciklus következik be egy éjszaka alatt, nagyjából 90 percenként váltja egymást az NREM és a REM szakasz. Ezt a ciklikusságot boríthatják fel a különböző alvászavarok.

Az alváslaborban minden jelentős alvásbetegség vizsgálható, így az alábbiak:

1. Alvási apnoé vagy más alvással összefüggő légzési rendellenesség: ezekben az állapotokban a légvétel időközönként leáll, majd levegő utáni kapkodással újraindul.

2. Nyugtalan láb szindróma: ennél a zavarnál a láb éjjelente akaratlanul megfeszül, elernyed, egyfajta bizsergés, zsibbadás jelentkezik, ami akadályozza az alvást.

3. REM alvási viselkedészavar: az ebben a betegségben szenvedők „eljátsszák” azt, ami álmukban történik, mozognak, forgolódnak álmukban.

4. Szokatlan alvás közbeni viselkedések: olyan zavarok tartoznak ide, mint például az alvajárás, a hánykolódás, a ritmikus mozgások.

5. Krónikus álmatlanság: az inszomnia kivizsgálásához szinte minden esetben fontos az alváslabor.

Az alváslaborban történő vizsgálat csupán annyi előkészületet igényel, ami egy jó alváshoz is kellene. Délután már nem tanácsos alkohol és koffein tartalmú italokat fogyasztani, és a nappali szunyókálás sem ajánlott – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológusa, szomnológus. - Úgy kell készülni, mint akár otthon tennénk, még az alvást segítő tárgyak, például kispárna, kabala is behozható a laborba. A helyiség egyébként is úgy van berendezve, hogy a legkellemesebb, otthonos környezetet imitálja, csupán az alvástechnikus által felhelyezett elektródák jelenthetnek eleinte furcsa érzést. Az alvásvizsgálat azonban rendkívül nagy segítség a diagnosztizáláshoz, és ennek kapcsán a hatékony kezeléshez. Az alvászavarok kezelése pedig egy egészen új, jelentősen magasabb életminőséget eredményezhet.