A „pszichoszomatikus” elnevezés magában foglalja a betegség lényegét: a pszichés állapot által okozott testi tünetek összességét.
A pszichoszomatikus betegségek típusai
Alexander Ferenc, a pszichoszomatikus orvostudomány megalapítója szerint a hét legjellemzőbb pszichoszomatikus betegségcsoport:
a légzőrendszert érintő:
• asthma bronchiale,
• hiperventiláció;
az emésztőrendszert érintő:
• gyomorfekély,
• fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa),
• irritábilis bél szindróma (IBD),
• reflux betegség;
a mozgásrendszert érintő:
• sokízületi gyulladás (polyarthritis);
a bőrt érintő:
• neurodermatitis (bőrgyulladás),
• viszketegség;
a keringési rendszert érintő:
• magas vérnyomás,
• koszorúér-betegség,
• DaCosta-szindróma (fiatalkori „szívpánik” heves mellkasi panaszokkal);
anorexia nervosa.
Gyakran pszichoszomatikus betegség meglétére utalnak a krónikus fájdalmak is, például az alsó háttáji fájdalom, egyes fejfájástípusok (pl. migrén, tenziós fejfájás), illetve kötőszöveti és izomfájdalom (fibromialgia).
Mikor forduljon orvoshoz?
Trauma, élethelyzeti válság esetén, amennyiben úgy érzi, hogy nehezen vagy nem bír megbirkózni a problémákkal és a stresszel, kérje szakember segítségét! Forduljon pszichológushoz, vagy keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelést.
A pszichoszomatikus betegségek kiváltó okai
Pszichoszomatikus betegség kialakulhat krónikus stresszhatás alatt, de meglévő betegségek romlása miatti szorongás hatására is. Fontos hangsúlyozni, hogy a testi tünetek valódiak, attól függetlenül, hogy kialakulásuk hátterében nem szervi, hanem lelki tényezők állnak. Több példa is van arra, hogy mentális betegségek testi betegség formáját öltik (pl. larvált depresszió), de számos mentális betegséget kísér testi betegség.
A pszichoszomatikus betegségek kiváltó oka a fizikai vagy érzelmi terhelés, hosszan tartó stressz és az azokra adott egyéni válaszok, viselkedésformák. Vannak személyiségtípusok, amelyek hajlamosítanak például a szív- és érrendszeri betegségekre vagy a daganatos betegségekre. Egyes elméletek szerint a fogékonyság ezekre a betegségekre egészen a gyermekkorra vezethető vissza (regresszióelmélet), mások szerint azoknál az egyéneknél gyakori, akik nem képesek kifejezni vagy megélni érzelmeiket, ezt nevezik alexitímiának.
Míg Alexander Ferenc elmélete a pszichoszomatikus folyamatoknál az érzelmi elfojtást helyezi fókuszba, addig a modern szemlélet a magatartás szerepét hangsúlyozza. Ebben a megközelítésben fontos az egészségtudatosság és az egészség-magatartás, hiszen pl. az elhízás, a mozgásszegény életmód, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás mind-mind magatartással befolyásolható kockázati tényezők.
A pszichoszomatikus betegségek diagnosztizálása
A pszichoszomatikus megbetegedés számos szervrendszert érinthet, így a tünetek is szerteágazók lehetnek. A legtöbb esetben csak kizárásos diagnózisként kerül sor a pszichoszomatikus betegség megállapítására. Ez azt jelenti, hogy részletes belgyógyászati és egyéb szakorvosi kivizsgálás után, a szervi okok kizárását követően mondható ki a diagnózis.
A pszichoszomatikus betegségek kezelése
A pszichoszomatikus betegségek kezelése összetett feladat, hiszen nem elég csupán a pszichés tényezőkre összpontosítani. Fontos, hogy a megjelenő betegségre is megfelelő terápiát kapjon a beteg. Ezért a pszichoszomatikus betegségek kezelése során a pszichológus vagy pszichiáter és a testi betegséget kezelő szakorvos együttműködésére van szükség.
A testi betegséget gyógyszeres terápiával az adott betegség kezelési előírásai szerint végzik, a pszichés kiváltó okot pedig pszichoterápiával, gyógyszeres terápiával, esetleg a két terápiás forma ötvözésével gyógyítják.
A pszichoszomatikus betegségek megelőzése
A pszichoszomatikus betegségek hátterében álló stresszt teljes mértékben megelőzni nem lehet, hiszen az a mindennapi élet része. Azonban fontos, hogy tanult leleményességgel, illetve relaxációs technikákkal (pl. autogén tréning, meditáció), sporttal, valamint pszichológus vagy pszichiáter segítségével meg lehet küzdeni ezekkel a tényezőkkel.
Ha lehetősége van olyan körülmények megváltoztatására, amelyek konkrét stresszhatást váltanak ki, változtasson, hogy a stresszhatás ne állandósuljon az életében!
Az egyéni értékrendben az egészség helye alapvető fontosságú kell legyen, az egészség-magatartás tudatos fejlesztése megelőzheti egyes betegségek kialakulását, és javíthatja a meglévő betegségek lefolyását.