Meningococcus-fertőzések elleni oltás
A Meningococcus baktérium (Neisseria meningitidis) enyhe esetben torok-, illetve garatgyulladást, súlyos esetben gerinc- és agyvelőgyulladást, vérmérgezést (szepszist) okozhat. A betegség cseppfertőzéssel, emberről emberre terjed, jellemzően a kora tavaszi hónapokban, csecsemőknél jelentkezik. A terjedésében fontos szerepet játszanak a baktériumot hordozó, egészséges emberek.
A Meningococcus öt csoportja (A, B, C, W, Y) ellen létezik hatékony védőoltás. Hazánkban túlnyomó többségben a C és B típus fordul elő. A fiatal csecsemők és serdülők fertőzése gyakoribb.
A 25 éves kor alatti korosztályt és ezenfelül az alapbetegségben szenvedőket (léphiányosokat, immunhiányosokat), utazókat javasolt oltásban részesíteni. Megfelelő eredmény helyesen alkalmazott oltási sorozattal és ismétlő oltással érhető el.
Külön oltóanyag áll rendelkezésre a C és B típus ellen, illetve kombináltan az A, C, W, Y típusok ellen. Az újraoltás szükségességét alapbetegség esetén egyénenként kell értékelni. A C csoportú Meningococcus baktérium ellen térítésmentesen (dobozdíj megfizetése mellett) oltják a csecsemőket 2, 4 hónapos korban és – egyéves kor után – általában 15 hónapos korban. A B csoportú Meningococcus elleni vakcina térítés ellenében hozzáférhető (patikai forgalomban van).
A kamaszok Meningococcus elleni oltása 12 éves kortól javasolt, a kritikus „fogékony” időszak alatt, kb. 26 éves korig 5 évente ismételve. A nyitottabb életmódúaknak, külföldi tanulmányokat folytatóknak vagy nemzetközi oktatási intézmények látogatóinak a négykomponensű oltóanyag (A, C, W, Y) és a B csoport elleni oltás adása javasolt.
Kullancsencephalitis elleni védőoltások
A kullancsok által terjesztett kullancsencephalitis kórokozója vírus, amely legtöbbször vadon élő rágcsálókról kullancs közvetítésével kerül át emberre, és okozhat általában enyhe lefolyású betegséget – de alkalmanként igen súlyos, bénulással járó, sőt akár halálos kimenetelű agyvelőgyulladást is. A betegségre jellemző a kétfázisú lefolyás: influenzatünetekkel kezdődik, ezt követheti az agyvelőgyulladás. Emberi fertőződést nemcsak kullancs okozhat, hanem fertőzött kecskék, tehenek tejének fogyasztása is.
Hazánkban kétféle oltóanyag van forgalomban (FSME-Immun, Encepur). Mindkettő elölt vírusokat tartalmaz. Az immunreakció kialakításához két alapoltás szükséges 1– 3 hónap időközzel, amelyet 5–12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként egy újabb emlékeztető oltás szükséges.
Az oltási sorozatot ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. Az oltás nem véd a kullancsok terjesztette más betegségek, például a Lyme-kór ellen. A kullancs által terjesztett betegség átvitele jelentősen csökkenthető, ha a kullancs csak rövid ideig van a bőrben (kullancsvizit kirándulások után!).
Ellenjavallat:
• egyévesnél fiatalabb kor,
• kullancscsípést követően egy hónap múlva ajánlott elkezdeni az oltási sorozatot.
A humán papillomavírus (HPV) fertőzésekről, a méhnyakrákról és a megelőzésükről
Ezzel az oltóanyaggal elérhetővé vált a második „daganatellenes” vakcina. A humán papillomavírusok igen népes csoportját több mint 100 genetikai típus alkotja. A vírus bőrön és a nyálkahártyákon, mikrosérüléseken át bejutva okoz elváltozást. A csoport egyharmada felelős a méhnyak-, a méhtest-, a hüvely- és a végbélrák, valamint a genitális szemölcsök kialakulásáért.
A leggyakoribb, rosszindulatú genetikai típusok a 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58, míg a kevésbé rosszindulatúak a 6 és 11 típusok. Európában évente 34 ezer új méhnyakrákesetet jelentenek, 13 ezer halálesettel, míg Magyarországon évi kb. 1070 új esetet regisztrálnak (2018-as adatok). A hazai ijesztően magas szám oka a hiányos rákszűrés. Évente több mint két és fél millió nő szűrése helyett csupán mintegy 600 ezer nőt vizsgálnak.
Háromféle oltóanyagot dolgoztak ki a 2, 4, illetve 9 különböző HPV-típus ellen:
• Cervarix: a 16-os és a 18-as típus okozta elváltozások ellen véd.
• Silgard: a 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típus okozta elváltozások ellen véd. (2018-tól a 9 komponensű oltóanyag váltotta fel.)
• Gardasil 9: a 6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as típus okozta elváltozások ellen véd.
Mindhárom oltóanyag tartalmazza a 16-os és a 18-as típust. 70%-ban ezek okolhatók a méhnyakrákért, a hüvelybemenet, a pénisz, a hangszalag és a végbélnyílás rákos elváltozásaiért. A 6-os és a 11-es típusok okozzák leggyakrabban (90%) a nemi szemölcsöket (kondilómákat). A 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as típussal kibővített oltóanyag már 88%-át „lefedi” a rosszindulatú elváltozást előidéző HPV-törzseknek. Mindhárom oltóanyag a HPV adott típusának tisztított fehérjéit tartalmazza, így betegséget nem okoz.
• Az oltóanyagok a már kialakult betegséget nem gyógyítják. Életmódtól, a szexuális partnerek számától függően idősebb korban is ajánlott az oltás.
• HPV-pozitív nők is olthatók, hiszen ezek a vakcinák többféle HPV ellen védenek, az ezekkel való fertőzés esélye is fennáll.
• Férfiak oltása is javasolt, elsősorban a 9 komponensű vakcinával, mivel ez véd a HPV legtöbb típusával szemben.
Fontos szabály: Az oltás nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatot!
Súlyos rotavírus-fertőzés elleni oltások
A rotavírusok okozzák a csecsemő- és kisdedkori vizes hasmenések jelentős hányadát. A 3–36 hónapos kor közötti csecsemők első rotavírus-fertőzése a legsúlyosabb. A magas láz, hányás és gyakori székletürítés miatt pár óra alatt kiszáradás léphet fel. Emiatt évente több 10 ezer csecsemőt kezelnek kórházban. Életünk során többször átesünk rotavírusos hasmenésen, de a betegség 3 éves kor alatt a legveszélyesebb. Az oltási sorozatban részesült csecsemők 98%-a védetté válik a súlyos fertőzéssel szemben, háromnegyede pedig egyáltalán nem betegszik meg rotavírus okozta hasmenésben.
Kétféle szájon át adható védőoltás van forgalomban a leggyakoribb rotavírusok ellen:
A RotaTeq oltóanyag háromdózisú:
• 6 hetes kortól adható, legalább 4 hét időközzel;
• ajánlott 20-22 hetes korig, de legkésőbb 32 hetes korig befejezni a sorozatot;
• 8 hónapos kor feletti csecsemők nem olthatók.
Rotarix – kétadagú oltási sor javasolt:
• 6 hetes kortól (de legalább 16 hetes kor előtt) kell az első adagot beadni; • a második adagot legkésőbb 24 hetes korban kell alkalmazni; o
• az oltások között legalább 4 hét időközt kell tartani;
• 6 hónapos kor feletti csecsemők már nem olthatók. o
Oltási ellenjavallat:
• magas láz,
• hasmenés,
• súlyos akut betegség.
Ezekben az esetekben el kell halasztani az oltást. Nem olthatók az immunkárosodottak (daganatos betegek, veleszületett immunhiányosok, szteroidkezelésben részesülők) és a bélrendszert érintő fejlődési rendellenességgel születettek. Csökkent lehet az oltás hatékonysága azoknál, akik korábban vért vagy immunglobulint kaptak.
Influenza elleni védőoltások
Az influenzavírus járványosan terjed, és súlyos megbetegedést okozhat. A vírus változékonysága miatt a fertőzés ellen szezonálisan (évente) szükséges védőoltással védekezni. Az oltóanyagban lévő vírustörzs az egész világon minden oltóanyagban ugyanaz. A hazánkban hozzáférhető oltóanyagok élő kórokozót nem tartalmaznak, az oltott egyén oltástól nem betegedhet meg.
Az influenza védőoltással való megelőzése 6 hónapos kor felett ajánlott mindenkinek – a 6 hónaposnál kisebb gyermek környezetében élők oltása javasolt. A várandósok és környezetük oltása kifejezetten ajánlott, amennyiben a terhesség 2–3. trimesztere az influenzajárvány időszakára esik.
Nem kötelező védőoltások beadásának menete
A nem kötelező védőoltások térítési díj ellenében vehetők igénybe. Az igénybevétel első állomása a háziorvossal való kapcsolatfelvétel, aki tájékoztatást ad az oltásról (pl. hány oltás és milyen időközökkel szükséges), és felírja vényre a védőoltást. A vénnyel bármely gyógyszertárban kiváltható az oltás. A megvásárolt védőoltást a házi gyermekorvos adja be, majd dokumentálja az oltás beadásának tényét. A nem kötelező oltások közül az influenzaoltás a veszélyeztetett csoport számára ingyenes.