A tikkelés problémája az esetek többségében teljesen ártalmatlan, fájdalommal nem jár, azonban lehet zavaró és kellemetlen, hátterében állhat idegrendszeri betegség, szemfertőzés, ritka esetben agydaganat is.
A tikkelés nem azonos a kényszeres, rögeszmés cselekedetekkel. Több formában létezik:
Egyszeri motoros TIC
pislogás, szemrángás, hunyorgás, arcrángások hirtelen jelentkező akaratlan mozgások, melyek leggyakrabban a szemet, száj körüli izmokat, ritkábban a nyakat, vállat és kar izmait érinti
Egyszerű vokális TIC
torokköszörülés, apró köhécselés, orrszívogatás, sziszegés, pisszegés
Komplex vokális TIC
beszédtémához nem tartozó mondatok ismételgetése, hallott szavak ismételgetése, illetlen szavak hajtogatása ok nélkül.
A tikkelés és szemrángás kialakulásának okai
A tünetegyüttesért jelenleg elsősorban az agysejtek által termelt anyagok közötti egyensúly zavarát teszik felelőssé (neurotranszmitterek), különösen a dopamin (túlsúly) és a szerotonin (alulműködés) nevű agyi ingerületátvivő anyagok egyensúlyát.
A gyermekkorban kezdődő esetekben tisztázható leginkább a családi hajlam. A szemrángás 5-6 éves korban kezdődik és serdülőkorban tetőzik, felnőttkorra általában meggyógyul.
Fiúk esetében gyakrabban jelentkezik. Megfigyelések szerint a feszültség fokozza a tikkelés valószínűségét, bizonyos stresszhelyzetek a gyermekek életében rövidebb időszakra kiválthatják a tikkelést.
Ilyenek például:
•iskolakezdés
•költözés
•iskolaváltás
•testvér születése
•családi konfliktusok
•haláleset
Milyen súlyos betegségekre utalhat a TIC?
Epilepszia – a szemrángás lehet epilepszia előjele is, főleg gyermekkorban.
Tourette- szindróma – idegrendszeri megbetegedés.
Agydaganat – ritkán, de állhat a szemrángás mögött.
A tic kezelése
A tünetek gyakran enyhék, észlelésekor érdemes minden nap legalább fél-egy órát szánni mozgásra, lazításra, ügyelni a megfelelő folyadék és magnézium bevitelre. Ha a tünetek e mellett sem csillapodnak, akkor mindenképpen javasolt szakorvost felkeresni. A tic súlyos problémát is előrevetíthet.
Az orvosok a tünetek súlyossága alapján döntenek a kezelés módjáról, melyek lehetnek:
• magatartásterápia
• koncentrációs tréning
• lazító technikák
• gyógyszeres terápia – ritka, mert az esetek többségében csak enyhíti a tüneteket, de azokat nem szünteti meg
Szakember segíthet eldönteni, hogy milyen pszichés faktor játszik szerepet a tünetek kialakulásában, ezért az okok kezelése is egyénre szabott kell, hogy legyen.