Hugonnay Vilma 1847-ben született főúri családban. Tudomány iránti érdeklődése korán megmutatkozott, de nőként egyetemi tanulmányokra a korabeli Magyarországon nem volt lehetősége. Élete úgy alakult, hogy 25 éves korában elmehetett Zürichbe orvosi tanulmányokat folytatni. 1879-ben diplomája megszerzése után hazatért, s elkezdődött 17 évig tartó küzdelme és várakozása, hogy diplomáját elismerjék.

Leérettségizett, bábadiplomát szerzett, bábaként dolgozott. Közben előadásokat tartott, könyveket fordított, és többször kérte diplomája nosztrifikálásának engedélyezését, mindhiába. 1896-ban jelent meg az a miniszteri rendelet, amelynek értelmében, ismételt kérelmére, vizsgák letétele után, a budapesti orvoskaron 1897 áprilisában orvostudorrá avatták.

Odaadással gyógyított, és sok helyütt tartott ismeretterjesztő előadásokat. Az első világháború kitörése után katonaorvosi képesítést szerzett.

Sokszor szólalt meg a nők tanulási lehetőségeinek és felsőfokú képzésének érdekében. Vitába szállt az újra és újra megjelenő, a nőket leértékelő sajtómegnyilatkozásokkal. Küzdelmes és tartalmas életet élt emberként, orvosként és nőként egyaránt.

Előadások

10.05–10.35: A grófnő, aki a tudomány szolgálatába állt: Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

Ádám Veronika, az MTA rendes tagja, orvos, biokémikus, egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biokémiai Intézet)

10.35–11.05: Mottó: „…Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka…” Az én XXI. századom – mit üzen nekem/nekünk Hugonnai Vilma? Értékek mentén 150 év távlatából – párhuzamok Hugonnai Vilma és a Magyar Női Unió civil szervezet 2022-es tevékenységében

Batthyány- Schmidt Margit, a Magyar Női Unió Egyesület elnöke