Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://new.vital.hu)

Fejfájás, ingerlékenység - milyen nappali tüneteket okozhat az alvászavar?

Az alvászavarokra elsősorban éjjel figyel fel az ember, amikor álmatlanul forgolódik, amikor sokszor megébred, amikor a horkolásból kialakuló éjjeli légzéskimaradásra riad fel. A nem kielégítő alvás azonban akár súlyos nappali tüneteket is okozhat, amelyekről dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ alváslaboratóriumának vezető szomnológusa, neurológus főorvos beszélt.

Többféle alvászavar létezik

Az alvászavarok súlyos nappali tüneteket is okozhatnak. Az alvászavarok, alvásbetegségek igen sokfélék lehetnek, közel sem csupán az álmatlanság jelenthet problémát. Ezek feltárása, diagnosztizálása és kezelése a szomnológia feladata. A szomnológusokhoz nem csak a gyakori alvászavarokkal, például horkolással, álmatlansággal lehet fordulni, de a ritkább, nehezebben diagnosztizálható problémákkal is.

Ilyen például:

• az alvási apnoé (légzéskimaradás utáni nagy, horkantás-szerű légvétel),

• az alvásfüggő mozgászavarok (például a nyugtalan láb szindróma),

• az inszomniák (az elalvás, az átalvás vagy az alvás fenntartásának zavarai, éjszakai ébrenlétekkel, felébredésekkel),

• paraszomniák (legismertebb változatai az alvajárás, az éjszakai bevizelés, az ijesztő éjszakai fölriadások).

Hogyan hatnak az alvászavarok a nappali életre?

Fáradtság, kialvatlanság

A tartós fáradtság igen komoly probléma, ami nappali teljesítménycsökkenéshez, koncentrációzavarokhoz, akár balesetekhez is vezethet. A komoly, állandósult kimerültség az amerikai adatok szerint évi 72.000 karambolhoz és 44.000 balesethez vezet a sofőrök krónikus fáradtsága miatt.

Nappali aluszékonyság

A hiperszomnia fokozott napközbeni aluszékonysággal járó állapot. Oka leggyakrabban a nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. De számtalan betegség, alvásbetegség okozhatja, ez utóbbiak közül a legismertebb az obstruktív alvási apnoe szindróma, a narkolepszia és szerencsére az internet világában egyre többen tudnak a nyugtalan láb szindrómáról is. Az aluszékonyság állandó balesetveszély forrása és hajlamosít kísérő betegségekre. 

Fejfájás

A fejfájás az erre hajlamosaknál gyakorlatilag a kialvatlanság, a kimerültség következménye lehet.

Reggeli magas vérnyomás

Az alvászavarok nagy része alváslaborban vizsgálható. A vérnyomás napközbeni hullámzása természetes, napközben elsősorban stressz hatására gyakran emelkedést mutat, miközben az alvás során általában 10-30%-kal alacsonyabb. Ha a reggeli vagy éjszakai ébredések során magasabb vérnyomást mérünk, feltétlenül forduljunk kardiológushoz, szomnológushoz. Az alvászavarok közül főleg az alvási apnoé okozhat ilyen tünetet.

Memóriaromlás

Az alvási apnoé ronthatja az ember azon képességét, hogy akár személyes emlékeit felidézze, valamint növeli a depresszió esélyét is. Az is kézenfekvő, hogy minél kimerültebbek vagyunk, annál lassabban forog az agyunk. 

Hízás

Egyes kutatások szerint 27 éves korukra azok a felnőttek, akik kevesebb, mint 6 órát alszanak egy nap, 7.5-szer nagyobb eséllyel túlsúlyosak vagy elhízottak, mint a kielégítően alvók. Az okok egyelőre nem teljesen tisztázottak, de azt már kimutatták, hogy a bizonyos hormonális hatások miatt az alváshiány növeli az étvágyat. Az elhízás pedig jelentősen hozzájárul az alvási apnoé kockázatához, így az összefüggés kétirányú.

Ingerlékenység, hangulatzavarok

Az alvászavarok bizonyítottan növelik a szorongás, a depresszió előfordulását, ki ne figyelte volna meg, hogy a fáradt, kialvatlan ember ingerlékeny, türelmetlen? A folyamat visszafelé is működik: az alvászavar előre jelezheti a depressziós epizódot. 

Nemi vágy csökkenése

Az alvászavarok közül leginkább az alvási apnoé hozható összefüggésbe a libidó csökkenésével. Ezen túl pedig a hangulatzavarok, a fáradtág szintén a nemi vágy csökkenését okozhatja.

vizsgálat

A kivizsgálás része lehet az alváslaborban történő

Minden olyan esetben fontos lehet az alváslaborban végzett vizsgálat, amikor a nappali tünetek alvászavarra utalhatnak, illetve, ha valaki tudja is magáról, hogy alvásproblémája van, de a hagyományos orvos-beteg találkozás során nem sikerült pontos diagnózist felállítani. Ez nem is csoda, hiszen az egyszerűbb esetektől eltekintve az alvási mechanizmus teljes megértéséhez szükséges lehet egy teljes éjszakán át tartó megfigyelés – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ alváslaboratóriumának vezető szomnológusa, neurológus főorvos.

 

Ilyenkor nem csak a különféle agytevékenységek, de a szervezetben zajló egyéb folyamatok - keringés, légzés és ezek összefüggései – is monitorozhatók és pontos diagnózis állítható fel. A kezeléssel pedig a nappali tüneteket is vissza lehet szorítani.

 



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://new.vital.hu/alvaszavar-tunetek