Az asztma jelenleg nem gyógyítható

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség. Kezelés hiányában a gyulladás a légutak szűkületét okozza, ezáltal légszomj, sípoló légzés, köhögés jelentkezik a betegeknél. Ahhoz, hogy ezt megelőzzük, alkalmazni kell a fenntartó kezelést, vagyis az orvos által előírt dózisban a gyulladáscsökkentő inhalációs szteroidokat, illetve a betegség aktuális súlyosságától függően egyidejűleg hörgőtágítót, vagy alkalmanként, szükség esetén a rohamoldó készítményeket.

A betegség tehát jelen tudásunk szerint nem gyógyítható, de jól beállított kezeléssel a légúti gyulladást és ezzel a tüneteit csökkenteni lehet, a betegeknél jó életminőség érhető el.

Az új kezeléssel visszaállítható a légutak egészsége?

Egy új, a Respiratory Research folyóiratban megjelent kutatás bíztató eredményt közölt az asztma hosszú távú kezelésére, és a légutak közel egészséges állapotba való visszaállítására.

Az egerekkel végzett vizsgálat során a kutatók úgy találták, hogy a periciták, a kapillárisok falában található sejtek kulcsfontosságú szerepet játszanak az asztma kiváltó okainak megértésében. Az asztmás tüneteket háziporatka segítségével váltották ki az egereknél. Ezt követően megvizsgálták az allergének hatását az egerek pericitáira. Megfigyelték, hogy egy asztmás epizód során a periciták a légutak falához kötődtek, ezáltal pedig csökkentették a légutak rugalmasságát.

A kutatók azt találták, hogy a periciták mozgását a CXCL12 nevű fehérje aktiválja. A tanulmány részeként egy LIT-927 nevű molekulát juttattak be az egerek orrjárataiba. Ez megakadályozta a CXCL12 működését, ami azt jelenti, hogy a periciták többé nem tudták csökkenteni a légutak rugalmasságát. Miután az egereket LIT-927-tel kezelték, a kutatók azt tapasztalták, hogy asztmás tüneteik csökkentek, és két héten belül szinte teljesen eltűntek.

Ez a jövő?

A kutatók kiemelték, hogy a CXCL12 fehérje működésének befolyásolása előremutató utat kínál az asztma kezelésére. Bár a kutatás még kezdeti stádiumban van, az eredmények alapot szolgáltatnak arra, hogy további vizsgálatokat végezzenek ez irányba. Ezek jobb gyógyszereket eredményezhetnek az asztmás betegek, különösen azok számára, akik nem reagálnak a jelenlegi terápiákra.

Személyes véleményem az, hogy ezt az új gyógyszert ideálisan kombinált összetételű inhalátor segítségével adnák be hosszan ható hörgőtágítóval, a gyulladást elnyomó kortikoszteroiddal. Ilyen módon az allergiás asztma gyulladásos és szerkezeti vonatkozásai is hatékonyabban kezelhetők, és a beteg életminőségének javulásához vezethetnek – összegezte jövőbeli elképzelését Dr. Jill Johnson, a tanulmány vezető kutatója, az Aston Egyetem Biotudományi Karának vezető oktatója.

Dr. Potecz Györgyi hozzátette, hogy ha valaki a jelenleg elérhető gyógyszeres lehetőségek mellett sem érzi kontrolláltnak állapotát, forduljon soron kívül is tüdőgyógyászához! Akár egy fel nem ismert allergia, légúti betegség, stressz vagy az inhalátor nem megfelelő használata is okozhatja, ha a kezelés mellett is asztmás panaszaink jelentkeznek. Ilyenkor a gyógyszeres terápia módosításával el lehet kerülni a panaszok súlyosbodását vagy a rohamoldó túl gyakori használatát.