A csalánkiütés tünetei
A bőrkiütés mérete a néhány milliméteres pöttytől egészen a tenyérnyi foltig terjedhet. A kiütés lehet kerekded, ovális vagy hosszúkás. Megjelenhet a törzsön, a karon, a lábon, a mellkason, ahol akár egészen nagy területeket is érinthet.
A kiütések általában hirtelen jelennek meg. Az elváltozás akár perceken vagy órákon belül eltűnhet, és a test más részein újabb kiütések jelenhetnek meg. Sokszor 24 órán belül teljesen eltűnnek a kiütések, és nem hagynak nyomot maguk után. Akut csalánkiütésről akkor beszélünk, ha a kiütés teljesen megszűnik 6 héten belül. Krónikus csalánkiütés esetén a kiütések 6 hét után is fennállnak.
Mikor forduljon orvoshoz csalánkiütés esetén?
Forduljon háziorvosához, ha a tünetei 48 órán belül nem múlnak el. Ha a csalánkiütést egy olyan étel vagy gyógyszer okozta, amelyre allergiás, a bőrelváltozások az anafilaxiás sokk korai előjelei is lehetnek.
Azonnal hívja a 112-őt és kérjen mentőt, ha a nyelve, az ajkai, a szája és/vagy a torka megduzzadtak vagy nehezen kap levegőt, gombócérzés van a torkában, illetve ha szorítást érez a mellkasában!
A csalánkiütés lehetséges okai
Gyakran nem mutatható ki konkrét ok a krónikus csalánkiütés esetében.
Kiváltó okok lehetnek:
Élelmiszerek: Számos étel (pl. kagylók, halak, földimogyoró, diófélék, szója, búza, tojás, tej) okozhat csalánkiütést az ezekre érzékeny egyénekben. Néhány étel a magas hisztamintartalma miatt (pl. vörösbor, camembert sajt, tonhal) vagy direkt hisztaminfelszabadító képessége miatt (pl. eper, málna, paradicsom) okoz csalánkiütést.
Gyógyszerek: Számos gyógyszer okozhat csalánkiütést, mint például a penicillin, az acetilszalicilsav, az ibuprofén, a naproxen vagy a vérnyomáscsökkentők.
Légúti allergének: A virágpor (pollen), illetve más belélegzett allergének csalánkiütést válthatnak ki, melyet néha felső és alsó légúti tünetek is kísérnek.
Környezeti tényezők: Ilyen lehet például a napfény, a vibráció, a forró zuhany vagy fürdő, a bőrre gyakorolt nyomás (szoros ruha viselése vagy karcolások), érzelmi stressz, rovarcsípés, testmozgás, csípős ételek, hideg (hideg fürdő vagy szél) vagy nagyon ritka esetben a víz.
Érintkezés bizonyos állatokkal, növényekkel, kemikáliákkal, parfümökkel, mosószerrel, fémmel vagy latexszel.
Orvosi kezelések: Csalánkiütést okozhat a vértranszfúzió vagy a biológiai terápia is.
Kórokozók: A Helicobacter pylori fertőzés, hepatitis vírusok, HIV, és a bélférgesség is okozhatnak csalánkiütést.
Autoimmun pajzsmirigybetegségek is járhatnak csalánkiütéssel.
A csalánkiütés diagnózisa
A diagnózis felállítása során az orvos kérdéseket tesz fel, amivel igyekszik azonosítani a fent említett különböző kóroki tényezőket. Egyes esetekben vérvétel is javasolt, illetve allergológiai kivizsgálásra is irányíthatja a beteget, ahol többek között bőrtesztekkel (Prick teszt, Epicután teszt) igyekeznek majd azonosítani az esetleges allergéneket.
A csalánkiütés kezelése
Amennyiben ismert, hogy mi váltja ki a csalánkiütést, akkor kerülni kell a kiváltó ingereket (triggereket). Ha triggerrel került kapcsolatba, ami régebben csalánkiütést váltott ki, az érintkezés után zuhanyozzon le, és váltson ruhát. Segíthet, ha kerüli a szorosabb ruházat viselését az érintett területeken, illetve kerüli a fokozott izzadással járó tevékenységeket.
Ha pár napon belül a csalánkiütés nem múlik el, akkor antihisztamint tartalmazó gyógyszerek alkalmazása is szóba kerülhet. Súlyosabb esetben orvosa szteroidot is felírhat.
Amennyiben kórelőzményében szerepel anaphilaxia, hordjon magánál adrenalin autoinjektort.