Hogy megértsük, miként is működik az ultrahang gép, érdemes tudni, hogy amikor egy hanghullám valamilyen tárgyra csapódik, az arról visszapattan (visszhang). Ezen az elven működik az ultrahang gép is.

“Az ultrahang egy nem invazív és biztonságos diagnosztikai eszköz, melynek során nagyfrekvenciás hanghullámokat használunk, melyek visszaverődnek a határfelületekről, szervekről, különböző testen belüli képletekről. Az orvosok ultrahangot használnak a szervek, szövetek, erek, rendellenes tömegek vizsgálatához. Segítségével meg lehet határozni a vizsgált képlet elhelyezkedését, méretét, alakját, konzisztenciáját, és azt, hogy az adott objektum szilárd vagy folyadékkal töltött-e.”

Emlő ultrahang

Az emlők belső szerkezetének vizsgálatában nagy segítséget nyújt az emlő ultrahang. Az ultrahangot nem használják az emlőrák rutin szűrővizsgálataként, ám 30 év alatt önmagában első vizsgálat a sűrű mirigyállománnyal rendelkező fiatal nőknél (a sűrű mirigyállomány megnehezítheti az abnormális képletek észrevételét mammográfia során).

30 év felett a mammográfia fontos kiegészítője az ultrahang vizsgálat, hiszen így lehet tovább vizsgálni azokat a gyanús elváltozásokat, amelyeket a mammográfia kimutatott. Például általa meg lehet egymástól különböztetni a folyadékkal teli képleteket (pl.a cisztákat) a szilárd tömegektől, a jóindulatú elváltozásokat a rosszindulatú elváltozásoktól. Ha rosszindulatú elváltozást látunk vagy annak gyanúja van, további vizsgálatok szükségesek- mondja dr. Gergely Mária, az Ultrahangközpont radiológusa, aki hozzátette, hogy az ultrahang segít a gyulladásos folyamatok vizsgálatánál is, hogy van-e esetleg tályog képződés, mely műtéti beavatkozást igényel.

Minden nőnek kötelező havonta emlő önvizsgálatot végezni!

20 éves kor felett célszerű rendszeres emlő ultrahang vizsgálaton részt venniük azoknak, akik tüneteket tapasztalnak, illetve azoknak, akik családjában előfordult már emlő-illetve petefészekrákos eset, esetleg, ha maguk BRCA1, BRCA2 mutációval rendelkeznek.

Mikor fontos emlő ultrahang vizsgálaton részt venni?
- csomó az emlő(k)ben/hónaljban
- érzékeny vagy fájdalmas emlő
- Az emlőbimbó vagy emlő bőrének textúrájának, megjelenésének megváltozása
- váladékozás emlőbimbóból
- mammográfiát kiegészítve
- hormonterápia esetén
- implantátum viselése (évente, illetve, ha panasz van)

Amennyiben valaki csomót tapint az emlőben, úgy rögtön a legrosszabbra gondol, pedig a mellrákon kívül több más, kevésbé súlyos ok is állhat a háttérben.

Ha az ultrahang vizsgálat felveti a rosszindulatú elváltozás jelenlétét, akkor további vizsgálatok szükségesek. Ez lehet aspirációs citológia (sejtminta vétel), melynek segítségével apró szövetdarab nyerhető a csomóból, amit a citopatológus mikroszkópban megvizsgál, és meg tudja mondani, hogy jó-vagy rosszindulatú sejteket tartalmaz. Az ultrahangnak ekkor is nagy szerepe van, ugyanis segítségével a mintavételhez használt tűt az elváltozásba irányítja.

Ha előzetesen még nem volt, szükség lehet Rtg mammográfiai vizsgálatra, esetleg emlő MR vizsgálatra is. Ebben az esetben a kiegészítő vizsgálatokat a radiológus szakorvos írja elő.

Ezek a leggyakoribb állapotok, amelyek jóindulatú csomókat okozhatnak az emlőben:

- Fibrocisztás emlőbetegség, melyben a hormonális változások miatt az emlők csomóssá és érzékennyé válnak
- Fibroadenoma, amely az emlőszövet jóindulatú daganata
- Tejcsatorna elzáródása/jóindulatú daganata
- Lipóma (zsírcsomó)
- Ciszta