Ilyen rizikócsoportok ismertek
- Korábbi jelentős UV sugárzásnak való kitettség

A bőrrák elsősorban (de nem kizárólag) a napfénynek kitett testfelületeken alakul ki, ezért veszélyeztettek, akik életükben sokat tartózkodtak napfényen, többször leégtek, vagy rendszeresen szoláriumoztak. Itt nem csak a direkt napozásra kell gondolni, de a szabadtéren végzett munka és egyéb szabadidős tevékenységek is ide tartoznak. Szerencsére ez a rizikófaktor jól kontrollálható, hiszen rendkívül sokat lehet tenni a fényvédelem érdekében megfelelő, magas faktorszámú készítményekkel és teljes testet takaró, szellős öltözékkel. A szolárium használatát a bőrgyógyászok nem javasolják, hiszen tudományosan bizonyított az UV sugárzás és bőrrák közötti összefüggés.

- Korábban diagnosztizált bőrrák

Akinél már előfordult bőrrák, jóval nagyobb az esélye a következő években arra, hogy újabb alakuljon ki. Különösen igaz ez a basaliomára, de a fokozott UV ártalom miatt más bőrdaganatok kockázata is megnövekedhet így, például a melanómáé és a laphámsejtes karcinómáé is. Akkor is fontos a tudatosság, ha valakinél bőrrákmegelőző állapotot (például aktinikus keratózist) diagnosztizálnak.

- 50 év feletti életkor

Az életkor előrehaladtával az UV-fény által okozott károsodások mintegy „összeadódnak” és növelik a bőrrák megjelenésének kockázatát. Azonban a fiatalok sem védettek, az utóbbi évtizedekben a szoláriumozás és a fokozott napfénykárosodás miatt egyre gyakoribb a huszonéveseknél és harmincasoknál a bőrrák diagnózisa.

- Bőrtípus

A bőrtípus skála szerint 6 bőrtípust lehet megkülönböztetni, és általánosságban igaz, hogy minél sötétebb a bőr, annál erősebb a természetes védettsége a sugárzás ellen, de hiba lenne azt hinni, hogy a sötétebb bőrű embereknél nem fejlődhet ki bőrrák. Ugyanakkor az első 3 típusba sorolt személyeknek különösen fontos a fényvédelem! Az 1. típus vörös vagy szőke hajú, világoskék, - zöld, - szürke szemű és nagyon világos bőrszínű, olyasvalaki, aki enyhe napfényben is leég. A 2. típus világos, közepesen világos hajszínű, kék, zöld, szürke szemű, alig barnul. A 3. típus mogyoró vagy középbarna hajszínű, barna, sötétzöld szemszín, közepesen barna, bézs árnyalatú bőrszínnel. Az első két típusnak mindig minden körülmények közt védekezni kell a direkt napsugárzás ellen, magas faktorszámú készítményekkel, karokat, lábakat fedő ruházattal, kalappal, napszemüveggel, de a sötétebb bőrűeknek is fontos a fényvédelem.

Kettős biztonság: fényvédelem és anyajegyszűrés

- A fényvédelem jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, azzal az ismert kitétellel együtt, hogy 11-15 óra közt lehetőleg senki ne tartózkodjon direkt napsütésen – már kora tavasszal sem. Akinél pedig már előfordult bőrrák, az orvos által javasolt időközönként elengedhetetlen az anyajegyszűrés. Mindenképp orvoshoz kell fordulni akkor is, ha olyan halvány vörös, hámló, vagy gyöngyházszínű, tágult ereket tartalmazó elváltozást észlelünk, amely esetleg viszket, és akkor, ha sérülést követően nem gyógyuló, esetleg vérző seb, fekély alakul ki. Bőrgyógyászati átvizsgálás, bőrrákszűrés céljából érdemes évente szakembert felkeresni, főleg annak, aki világos bőrű, leégésre hajlamos, fokozott napfény ártalomnak van kitéve - figyelmeztet dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza. - Ilyenkor egy speciális nagyító (dermatoszkóp) segítségével tetőtől talpig megvizsgáljuk a bőrt, hogy kiszűrjük azokat a képleteket, amelyek veszélyforrást jelentenek, illetve azzá válhatnak. A rendszeres szűréseknél hasznos segítség a videodermatoszkóp, hosszú távon pedig nagyon jelentős haszna van a teljes testtérképes anyajegyszűrésnek.