A leukémia (fehérvérűség) egy vérképzőszervi rákos megbetegedés, amelyet a csontvelőben található fehérvérsejtek kontroll nélküli szaporodása okoz.
A burjánzó sejtek addig sokasodnak a csontvelőben, mígnem kitöltik azt és gátolják az egyéb vérsejtek képződését. Emellett a leukémiás betegek kóros fehérvérsejtjei nem tudják ellátni feladatukat; legyengül az immunrendszer, és nem lesz képes leküzdeni a szervezetbe jutó kórokozókat, baktériumokat, vírusokat. A burjánzó sejtek azt is megakadályozzák, hogy elegendő számú vörösvérsejt- és vérlemezke képződjön a betegek vérében.
A leukémiának lefolyása szerint 2 fajtáját különböztetjük meg:
• az akut, azaz hirtelen fellépő leukémiát,
• illetve a krónikus, azaz lassan kialakuló és lassú lefolyású leukémiát.
o Az utóbbi csoportba tartozó, a fehérvérsejtek egy adott típusából, az úgynevezett nyiroksejtekből vagy limfocitákból kiinduló krónikus leukémiát krónikus limfocitás leukémiának, röviden CLL-nek nevezzük.
A krónikus limfocitás leukémiáról Dr. Gaál-Weisinger Júliával beszélgettünk a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájáról.
Mit kell tudni a krónikus limfocitás leukémiáról? Kiket érint leginkább és melyek az ismertetőjelei?
A CLL az egyik leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia típus, amely az összes leukémiás eset mintegy 20-30%-át teszi ki . Hazánkban 3-4000 embert érint .
Jellemzően az idősebbeket fenyegeti ez a betegség;a pácienseink nagy része 60 év feletti. Fiatalabb korban sokkal ritkábban fordul elő ez a típusú daganatos elváltozás.
„Gyakran előfordul, hogy a betegségnek nincsenek tünetei, ezért sokszor véletlenül, egy rutin vérvizsgálat során derül ki, hogy baj van… Ezt úgy hívjuk, tünetmentes leukémia. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy akár vannak tünetek a diagnóziskor, akár nincsenek, a CLL általában nem igényel kezelést és a ma elérhető modern módszereknek köszönhetően az esetek nagy részében az életkilátásokat sem rontja jelentősen. Ez mondhatni, a leukémia egy szelídebb formája.”
"Amikor tünetekkel jár a betegség nyirokcsomó megnagyobbodás észlelhető és a betegek gyengeségre, fogyásra, éjszakai izzadásra, lázra panaszkodnak, a laboreredmény pedig vérkép eltéréseket, vérszegénységet mutat.”
Hogyan igazolják a betegséget, milyen vizsgálatokra kell a betegnek elmennie?
A betegek jelentős részénél a diagnózis pusztán vérvizsgálattal megállapítható.
„Ilyenkor a rutin vérképnél részletesebb teszteket végeznek, melyek során a kóros fehérvérsejteket és ezek genetikai, molekuláris tulajdonságait térképezik fel. Ha a diagnózis így sem teljesen egyértelmű, szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra is, például csontvelő vizsgálatra, nyirokcsomó mintavételre vagy képalkotó vizsgálatokra.”
Milyen kezelések közül választhatnak az orvosok? Vannak-e új eljárások?
A kemoterápia még mindig elérhető, de a CLL esetén viszonylag ritkán alkalmazzák. Két új módszer is rendelkezésre áll, melyek sokkal kíméletesebbek, kevesebb mellékhatással járnak és nagyon eredményesek.
Az egyik módszert az úgynevezett „célzott kezelések” jelentik, és ahogy a nevükben is benne van, ezek egy meghatározott molekuláris célpontra hatnak. Ez a célpont általában egy olyan fehérje, mely a szervezetben lévő génmutáció hatására folyamatos növekedésre és osztódásra sarkallja a sejtet. A célzott terápia a hibásan működő molekula jelátviteli folyamatait gátolja, és így le tudja állítani a tumorsejt növekedésének folyamatát.
A másik lehetőség, az „antitest kezelések”, melyek a kóros sejtek felszínén található molekulák ellen irányulnak. Ezek az úgynevezett terápiás antitestek vagy magát a nemkívánatos molekulát támadják és ezen keresztül pusztítják el a molekulát felszínükön hordozó sejteket, vagy a szervezet immunválaszát erősítik és ezáltal idézik elő a kóros sejtek pusztulását.
Ennek a két módszernek az az óriási előnye, hogy csak a kóros sejteket pusztítják el, a környező, ép sejtekben nem tesznek kárt a kemoterápiával ellentétben.”
Az előbb felsorolt újfajta kezelések általában nem igényelnek hosszas kórházi bentfekvést, kevés mellékhatással járnak és rendkívül jól tolerálhatók.
A kezelések eredményességének fejlődését nagyszerűen mutatja, hogy a ’60-as évekhez képest 2016-ra a leukémiás betegek 5 évet meghaladó túlélési esélyei megnégyszereződtek: 14%-ról 66,4%-ra emelkedtek.
Az egyes kezelések akár kombinálhatók is. A kezelőorvos minden esetben egyénileg választja ki az adott beteg számára leghatékonyabb kombinációt.
Ilyenkor rendkívül sok tényezőt vesznek figyelembe az orvosok: fontos a beteg életkora, egyéb betegségei, a kóros sejtekben jelenlévő génmutációk; de a betegfoglalkozása, életkörülményei is befolyásolhatják a kezelés megválasztását, azaz a terápia gyakorlati megvalósíthatósága is fontos szempont!
A kezelések elérhetősége
A modern kezelések, melyek megfelelnek a nemzetközi szakmai ajánlásoknak, jelenleg hazánkban TB-támogatással elérhetőek, tehát a betegek számára térítésmentesek. Világszerte számos kutatás folyik a leukémia kezelési lehetőségei kapcsán, így a jövőben az orvosok nagy eséllyel még több módszer és lehetőség közül választhatnak, melyek még hosszabb túlélést és kedvezőbb életminőséget biztosítanak majd betegeik számára.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%B3nikus_limfocit%C3%A1s_leuk%C3%A9mia
https://24.hu/tudomany/2020/02/18/magyar-kutatok-reformalhatjak-meg-a-leukemia-gyogyitasat/
https://www.lls.org/facts-and-statistics/facts-and-statistics-overview#Leukemia