A vesebetegség, majd az ennek következtében kialakuló veseelégtelenség kapcsán a legtöbb ember egyből összerezzen és a vesék leállására gondol. Pedig a krónikus vesebetegségnek több fázisa van, melyek közül a legvégső stádiumban kell attól tartani, hogy veséink teljesen felmondják a szolgálatot. Szerencsére a korai stádiumokban, egy időben felismert vesebetegségnél az egészségromlás lelassítható, sőt esetenként szinte meg is állítható.

A vesebetegek kezelése attól is függ, milyen stádiumban van a betegség, minden egyes stádiumban másra van szükség a gyógyításhoz, de az igazán meghatározó különbség nem ebben rejlik.Akrónikus vesebetegség kialakulásának módja az, ami nagy eltéréseketeredményezhet a betegek terápiájában,ezért a sikeres kezelés érdekében minden esetben mérlegelni kell,hogy hogyan alakult ki a betegség. Többféleképpen is kialakulhat krónikus vesebetegség? Igen. A krónikus vesebetegség általában az idősebb korosztálynál fordul elő, a 65 és 74 év közötti férfiak 20%-át, az ugyanilyen idős nőknek pedig 25%-át érinti. Maga az életkor isegy jelentős rizikótényező, de számos más oka is lehet annak, hogy valaki vesebeteggé válik.
Nagyon gyakori például, hogy a krónikus vesebetegség más betegségek szövődményeként alakul ki; az esetek döntő többségébena magas vérnyomás, diabétesz vagy szív- és érrendszeri problémák társbetegségeként.
Ugyan ritkábban, de a krónikus vesebetegség felléphet még veleszületett vese- rendellenesség vagy genetikai hajlam miatt is, ha például felmenőinknek is voltak már veseproblémái. De mi köze a cukorbetegségnek, a magas vérnyomásnak vagy a keringésemnek a veséimhez? A cukorbetegség azért vezethet veseproblémákhoz, mert a tartósan magas vércukorszint számos szervünket károsíthatja, többek között a veséinket is. Mivel a vesék szűrő feladatukat a bennük található milliónyi hajszálér segítségével látják el , ha ezek a hajszálerek sérülnek, a vese működése is kárt szenved. Amikor a magas vércukorszint állandósul szervezetünkben, az a vesében található vérereket roncsolja, így a vesét behálózó hajszálerekbe szűkülhetnek, majd el is záródhatnak, később pedig felhasadhatnak. A vesék károsodásának eredményeképpen salakanyagok maradhatnak vissza a szervezetben, miközben fontos tápanyagok elvesznek.
A magas vérnyomás kétféleképpen okozhat problémát veséink működésében: úgy, hogy beszűkíti a vesébe vezető artériákat, és emiatt akadályozza a salakanyagok szűrését ; illetve úgy, hogy közvetlenül a vesén belüli ereket károsítja. A csökkent vérellátás következtében a veseműködés hatékonysága csökken, és a vese, nem távolítja el a teljes folyadékfelesleget. Az így visszatartott folyadék és nátrium miatt még magasabb lesz a vérnyomás is, és a vesék tovább károsodhatnak.
Szív- és érrendszeri problémák, például szívelégtelenség esetén, pedig azért áll fenn a vesebetegség kialakulásának esélye, mert szívünkfelelős veséink megfelelő véráramlásáért. Ha tehát a szív funkciója sérül, akkor ez nem biztosított. Az elégtelen véráramlás miatt pedig egy idő után sajnos a vesék egészsége is megromlik, és idővelnem tudják jól ellátni feladatukat. A krónikus vesebetegséget a kiváltó októl függetlenül, ugyanúgy kell kezelni, nem? Részben igen, részben nem. A vesebetegség kezelésének azért fontos meghatározója, hogy önmagában vagy egy másik betegség szövődményeként alakult-e ki, mert, ha egy másik betegség, például cukorbetegség, magas vérnyomás vagy szívelégtelenség miatt jött létre a veseprobléma, akkor az eredeti betegségeket is kezelni kell. Ha az alapbetegség kezeletlenül marad, akkor újra és újra problémát fog okozni, újra és újra létrehozza azt a jelenséget, ami eredetileg is rontott a vesék állapotán, és a veseelégtelenséget kiváltotta. Így hiába kezelnék a veseproblémát önmagában, a terápia nem lenne elég hatásos, nem tudnának kellő eredményeket elérni.
Attól függően, hogy melyik betegség váltotta ki a krónikus vesebetegséget, különbözhet a kezelés néhány alappillére is. Sőt, (amennyiben szükséges) a gyógyszeres kezelést is befolyásolja ez a körülmény. Egyes veseproblémákra felírt gyógyszerek rossz hatással lehetnek a cukorbetegségre, magas vérnyomásra vagy szív-és érrendszeri állapotunkra, vagy rossz kölcsönhatásba léphetnek a felsorolt betegségekre szedett gyógyszerekkel, így ezeket is összhangba kell hozni, gondosan kell mérlegelni, melyik gyógyszert kaphatja a beteg.
Látható, hogy a terápia rengeteg eleme különbözhet egyes vesebetegeknél: az étrendtől, a mozgásterápián át a felírt gyógyszerekig, hiszen más egy cukorbeteg vesebarát étrend és más egy általános vesebarát diéta, más mozgástervet írhatunk fel egy szívelégtelen vesebetegnek, mint egy keringési problémáktól mentes páciensnek. A krónikus vesebetegségre hatványozottan igaz ezért, hogy a siker érdekében teljesen egyénre szabott, komplex kezelése tervet kell kialakítani minden beteg számára!