Szakértők már jó ideje vizsgálják a különböző típusú étrendek hatását a kardiológiai betegségekre, speciális figyelmet fordítva azokra, akik magas kockázatúnak számítanak ebből a szempontból. A vegetáriánus étrenddel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy jó hatással van a szív-érrendszerre, de vajon csak ez a járható út?
A szív-érrendszeri betegségek egyik gyökere az életmód Mára már egyértelműen bebizonyosodott, hogy az olyan életmód faktorok, mint az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás és a fizikai inaktivitás erősen hozzájárulhatnak a szív-érrendszeri betegségek kialakulásához. A jó hír viszont, hogy ezek korrigálásával a rizikó mértéke is jelentősen csökkenthető.
Ezen gondolat mentén vizsgálták többek közt a vegetáriánus étrendet is, amelyről már korábban kiderült, hogy csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot, de a kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogyan nyilvánul meg ez a hatás az egyébként magas kockázattal rendelkező személyeknél. Nagy vonalakban arra jutottak, hogy 6 hónapig tartó vegetáriánus étrend után javultak a koleszterin, a vércukor-, és a testsúly értékek – amelyek alapvető rizikófaktornak számítanak. Hogyan csökkentheti a vegetáriánus étrend a szívbetegségek kockázatát? A vegetáriánus étrend nagy előnyei közé sorolandó, hogy gazdag gyulladáscsökkentő antioxidánsokban és rostokban – mivel ezeket éppen a zöldségek, gyümölcsök, magvak, gabonák, hüvelyesek, diófélék tartalmazzák, ugyanakkor szegény gyulladáskeltő hatású telített zsírsavakban, amelyeknek főként az állati eredetű termékek a forrásai. Ezek a tényezők együttesen eredményezhetik a pozitív hatásokat. A vegetáriánus étrend azonban nem csupán egyetlen irányzat, annak több formája ismert:
• Az Ornish- diéta lényege például, hogy legfeljebb 10% zsírtartalmú ételeket és magas rosttartalmú táplálékot ajánl fogyasztásra, emiatt pedig tiltja a vöröshús-fogyasztást. Főként zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra, szójára és korlátozott mennyiségben zsírszegény tejtermékekre épül.
• A lakto-ovo-vegetariánusok megengedik a tejtermék és a tojás fogyasztását.
• A lakto-vegetariánusok azonban tojást nem, csak tejtermékeket építenek bele az étrendbe. (A kutatások hangsúlyozzák, hogy mivel a vegetarianizmusnak is sokféle ága ismert, nem feltétlenül mindegyik limitálja a zsírbevitelt, ami értelemszerűen befolyásolhatja a koleszterinszintet, a vérzsírokat és a testsúlyt is.) Teljesen fel kellene adni a húsevést? - Tényként kezelhető, hogy a döntően növényi étrend kedvezően befolyásolja a koleszterinszintet, vércukorszintet, testsúlyt, alapvetően csökkenti a szív-érrendszeri rizikót. De ezen hatások eléréséhez nem kell teljes mértékben lemondani a húsevésről – hangsúlyozza a dietetikus. - A DASH diéta és mediterrán diéta is alapvetően szívvédő hatásúak.
A DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension) diétát tartó magasvérnyomás betegeknek már néhány hét alatt csökkent a vérnyomása. Ez alapvetően teljes kiőrlésű gabonákat tartalmaz a rostok miatt, zöldségeket és gyümölcsöket a rostok, a kálium és a magnézium miatt, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket a fehérje és a kalcium miatt, diót, magvakat, hüvelyeseket a kálium, a magnézium és a rost miatt, és kisebb mennyiségben megengedi a sovány húst és halat a fehérje és a magnézium miatt. A DASH diétához nagyon hasonló a mediterrán (valamint a flexiteriánus) étrend, amely szintén jelentősen csökkenti, vagy teljesen ki is iktatja az étrendből a feldolgozott élelmiszereket, emellett nagy mennyiségű gyümölcs- és zöldségfogyasztásra, valamint a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, diófélék és magvak étrendbe illesztésére ösztönöz. A két étrend közti legfontosabb különbség talán csak annyi, hogy a DASH még erősebben szorgalmazza a só visszaszorítását, amellett, hogy mindkettő a cukrok és telített zsírsavak minimalizálására törekszik. Ebben segíthet a dietetikus - Bárki megtapasztalhatja, hogy az általánosságban meghatározott étrendi szabályokat jóval nehezebb betartani, mint egy olyan étrendet, ami kifejezetten az adott személy céljaira, ízlésére, lehetőségeire van szabva – hangsúlyozza Ressely-Szarvas Veronika, a KardioKözpont dietetikusa. – A dietetikai tanácsadáson éppen ezért nem csak arra kérdezünk rá, hogy adott esetben milyen szív-érrendszeri betegsége van a páciensnek, de olyan dolgokat is tekintetbe veszünk, mint például, hogy tud-e főzni, hány személyről kell gondoskodnia, mi az, amiről nem szeretne lemondani, szeretne-e fogyni. Egy nagyon alapos felmérést követően tudunk olyan ajánlást kidolgozni, amely nem csak szívbarát, de élvezhető is, és az életmód részeként segít az egészség fenntartásában, visszaállításában.
