A méhnyakrák tipikusan az a betegség, amely lassan, évek alatt fejlődik ki, döntően, szinte kizárólag, a HPV vírusfertőzés talaján. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a méhnyak-szűrés jelentőségét, amely azokat a kisebb elváltozásokat is azonosítani tudja, amelyek megléte esetén már fontos valamilyen kezelés.

Milyen gyorsan alakul ki a méhnyakrák? A méhnyakrák egy lassan megjelenő daganat típus, évekig, sőt akár évtizedig is tarthat, amíg a méhnyak rendellenes változásaiból un. immortális daganatsejtek alakulnak ki. Ugyanakkor gyengébb immunrendszerű nőknél ez gyorsabban is végbe mehet, de még így is minimum évekről lehet beszélni. Szerencsére ez azt jelenti, hogy sok idő és lehetőség van a felismerésre és a korai kezelésekre is. A méhnyak-szűrés a méhnyak felszínéről levált sejtek mikroszkópos vizsgálata, amely a korai stádiumú méhnyakrák, valamint a rákmegelőző állapotok felismerését teszi lehetővé. Az eljárás olyan megnevezéseken is ismert, mint sejtkenet vizsgálat, méhnyak citológia, és citológiai vizsgálat, vagy csak egyszerűen “szűrés”. Magyarországon az ún. Bethesda-rendszert használják a citológiai lelet osztályozásában.
A Bethesda-besorolás azt is megmutatja, hogy milyen eredetű (laphám vagy mirigyhám) és milyen fokú (enyhe vagy súlyos) rendellenességéről van szó. Az eredmény három kategóriájú lehet: negatív, egyéb elváltozásra utaló (itt kisebb jelek utalnak gyulladásra) és kóros (ebben az esetben a sejtek lehetnek rákmegelőző állapotban, de ilyen jelölés alatt találhatók az igazoltan daganatos sejtek is). A pozitív citológiai lelet még nem egyenlő a méhnyakrák diagnózisával! Ebben az esetben további vizsgálatokra van szükség: a fennálló fertőzés kezelése, majd ismételt citológia, kolposzkópia (optikai vizsgálat), HPV-vizsgálatok és tipizálás, esetleges szövettani mintavétel (punch biopszia). Milyen korai tünetekre lehet felfigyelni? A méhnyakráknak nagyon sokáig nincs jellegzetes tünete, a korai stádium is lehet tünetmentes, esetleg kontakt vérzést okoz együttlétek alkalmával. A panaszok, jelek általában már akkor tűnnek fel, ha a daganat nagyobbra nő és a környező szöveteket is érinti.
Ezek az alábbiak lehetnek:

•rendellenes vérzés, például a menstruációk közti pecsételő vérzés,
•szexuális aktus utáni vérzés,
•szexuális aktus közbeni fájdalom,
•a szokásosnál hosszabb és erősebb menstruáció,
•menopauza utáni vérzés,
•szokatlan jellegű és szagú folyás,
•vizelési és/vagy székelési problémák,
•lábdagadás, ödéma,
•medence- és deréktáji fájdalom.

Ezek természetesen mind olyan tünetek, amelyeknek más oka is lehet, például valamilyen krónikus betegség, stressz vagy egy új gyógyszer. Mindazonáltal, ha bármelyik többször is jelentkezik, és valamilyen okból a szűrés nem rendszeres, érdemes nőgyógyászati vizsgálaton részt venni és tisztázni a valódi okot! A kezelés a méhnyakrák stádiumától függ - Ha valaki a tünetek miatt, vagy csak a rendszeres ellenőrzés céljából részt vesz a méhnyak-szűrésen, és korai stádiumban fedezzük fel a daganatot, amely jól lokalizálható, a méhszáj kimetszésével akár a teljes gyógyulás is elérhető – ismerteti dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája. – Súlyosabb, kiterjedtebb esetben azonban a teljes méhet eltávolító műtét, és a nyirokcsomók eltávolítása lehet szükséges. Ha a műtét kiegészítő terápiájára van szükség, az lehet sugárkezelés, ami egyes esetekben önálló kezelésként is szerepelt. Kombinálható ugyanakkor a műtét és a sugárkezelés is kemoterápiával vagy célzott terápiával, mely utóbbi eljárás a személyre szabott gyógyszeres kezelést jelenti. Amennyiben ezek nem tűnnek elégségesnek, szóba jöhet még immunterápia. A daganatkezelésben pedig külön hangsúlyt kell fektetni a fájdalomcsillapításra, az életmód támogatásra és az onkopszichológiára, amelyben képzett szakemberek segíthetnek.