Az egyre kellemesebbé váló idő ellenére is sokan óvakodnak a szabadtéri tevékenységektől, túrázástól vagy kertészkedéstől a méhek és a darazsak csípésétől tartva. Pedig a gyerekek mindössze 0,5 és a felnőttek 3 százalékának van tényleges méh- vagy darázscsípés allergiája, előzetes tájékozottsággal pedig minimalizálhatjuk a csípések kockázatát – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus, fül-orr-gégész szakembere.

Méh vagy darázs? A tavasz beköszöntével felbolydul a természet, egyre több rovarral és bogárral találkozhatunk a kültéri tevékenységeink során. Bár a növénytermesztés szempontjából létfontosságú beporzók csípése akár allergiát is kiválthat, ám nem mindegyike jelent veszélyt ránk. A rajz- és mozifilmekkel ellentétben a méhek nem repkednek körülöttünk arra várva, hogy megcsíphessenek bennünket, és a virágokat meglátogató kis rovarokat is nyugodtan megközelíthetjük egy természetfotó erejéig anélkül, hogy megtámadnának bennünket.

-A méhcsípés sokszor csak egy óvatlan találkozás miatt következik be: rátenyerelünk a rovarra, vagy a kiteregetett ruhába belegabalyodva csíp meg bennünket. Nagyobb veszélyt jelenthetnek az ember közelében élő társas darazsak, amelyek padlásokon, ereszek alatt üthetnek tanyát, és agresszívan védhetik fészküket. Fontos különbség azonban, hogy a darazsak – a méhekkel ellentétben – képesek visszahúzni a fullánkjukat, így egyszerre többször is megszúrhatnak bennünket. A méhek viszont a szúráskor feromont bocsájtanak ki, ami miatt a közelben lévő többi méh is támadhat. Ha tehát méhcsípés ér bennünket, igyekezzünk mihamarabb elhagyni a helyszínt. Milyen tünetei lehetnek a darázs- vagy méhcsípésnek? -A csípést követő rövid időn belül megjelennek a jól ismert tünetek: bőrpír, viszketés, fájdalmas, vörös duzzanat és meleg tapintat, ami általában 1-2 napon belül elmúlik. Az emberek egy részénél akár 10 cm-nél nagyobb duzzanattal járó lokális reakció is létrejöhet, ami több napon át fennállhat. Bár ezek sokszor rendkívül. A rovarcsípés allergia súlyos, szisztémás tüneteket is okozhat ijesztőek és fájdalmasok is, de ez esetben is elegendő a tüneti kezelés, ami elsősorban a bent maradt fullánk eltávolítását, hideg állott vizes borogatást, jegelést és az érintett végtag felpolcolását jelenti – hangsúlyozza Moric doktornő. A tüneteket antihisztamin tartalmú gyulladáscsökkentő krémekkel és gélekkel, valamint szükség esetén fájdalom-és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel csillapíthatjuk. A rovarcsípés után ritkán, de akár sokkal súlyosabb szisztémás (az egész szervezetet érintő) tünetek is kialakulhatnak, ezek időben történő felismerése pedig életmentő lehet! – figyelmeztet a szakember. A percekkel vagy akár fél órával később testszerte megjelenő bőrkiütés, duzzanat, gyomor-és bélrendszeri tünetek (pl. hasmenés, hányás), szédülés vagy fejfájás, a vérnyomás hirtelen megváltozása, súlyosabb esetben nehézlégzés, arc-és ajakduzzanat, illetve eszméletvesztés azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ha az érintett személy eszméleténél van, a mentő megérkezéséig fektessük a hátára, és lábait polcoljuk fel, nehézlégzés esetén azonban ültessük! Ha beigazolódik az allergia… -Sajnos nem tudjuk szűrni azokat, akiknek méh- vagy a darázsméreg allergiája van, és előfordulhat az is, hogy egyetlen csípés után még nem derül fény azonnal az allergiás reakcióra. Ilyenkor ugyanis az történik – magyarázza Moric doktornő, hogy a szervezet ellenanyagot termel a rovarméregben található fehérje természetű anyagokkal szemben, ami – bizonyos kémiai anyagok felszabadulása révén – csak a következő csípés során váltja ki az allergiás tüneteket. Ha a csípést követően szisztémás tüneteink alakultak ki, az allergológus szakorvos az anamnézisből felderíthető tünetek, a fizikai vizsgálat és az allergológiai diagnosztikai tesztek eredménye alapján állítja fel a diagnózist. Aki tudatában van rovarallergiájának, annál mindig legyen kéznél a kezelőorvos által felírt adrenalin hatóanyagot tartalmazó autoinjektor, amivel elkerülhetővé válik az életveszélyes anafilaxia kialakulása. Ilyenkor is szükséges azonban orvoshoz fordulni, hiszen az átmeneti javulást követően ismételten jelentkezhetnek a tünetek.

-A méh-, és darázscsípés allergiával diagnosztizáltak esetében érdemes megfontolni az allergénspecifikus immunterápiát, ami bár egy időigényes kezelés, de tartós védelmet biztosíthat a betegeknek. A kezelés tisztított és standardizált méregkivonatokkal történik, és az eredmények szerint a darázscsípés allergiás betegek 90- 95 százalékánál, a méhméreg allergiás betegek 75-80 százalékánál következik be gyógyulás – ismerteti dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont orvosa.