A francia parlament megkezdte hétfőn a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezet vitáját.

"Az életük végén lévő betegek elkíséréséről" szóló törvényjavaslatot a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron köztársasági elnök második ötéves ciklusának legnagyobb társadalmi reformjaként tartják számon. Az államfő régóta ígéri, hogy megváltoztatja a jogszabályokat ezen a területen.
A parlamenti vita több mint egy évig is eltarthat, miután a kormány kizárta a gyorsított eljárás lehetőségét. A Nemzetgyűlés első olvasatban két hétig vizsgálja a javaslatot és a 3300 módosító indítványt, majd június 11-én szavaz róla, mielőtt a szöveg a szenátus elé kerül az ősz folyamán.
Catherine Vautrin munka- és egészségügyi miniszter hétfőn megismételte a kormány azon szándékát, hogy megerősíti a palliatív ellátást, "még a törvényjavaslat elfogadása előtt".
"A cél a palliatív ellátás mindenki számára (...) Franciaországban senki sem kényszerülhet arra, hogy azért kérjen halálba segítést, mert nem részesült palliatív ellátásban" - mondta a BFM hírtelevíziónak a tárcavezető, kiemelve, hogy "ha egy olyan beteg, aki nem részesült palliatív ellátásban, a halálba segítést fogja kéri, először a palliatív ellátást fogják neki felajánlani".
A kérdés nagyon megosztó Franciaországban annak ellenére, hogy a felmérések szerint a társadalom több mint nyolcvan százaléka támogatja a javaslat elfogadását. A képviselőházban azonban egy-egy frakcióban is eltérnek a vélemények attól függően, hogy egy képviselő családja révén személyesen érintett-e a problémában.
A jobboldalon Philippe Juvin, aki szakmáját tekintve aneszteziológus, például ellenzi a jelenlegi francia szabályozás módosítását -, amelyet 2016-ban fogadott el a parlament -, s amely jogot biztosít a végstádiumban lévő gyógyíthatatlan betegek számára a halál beálltáig a "mély és folyamatos nyugtatókezelésre", azaz a lassú elaltatásra - amennyiben a beteg az ez iránti óhaját előzetesen kifejezi. A hatályos törvény ugyanakkor nem ad lehetőséget az eutanáziára.
Az ellenzéki képviselő az AFP francia hírügynökségnek elismerte, hogy saját apja esetében ő maga alkalmazta a mélyaltatást.
"Nem öltem meg az apámat, hanem segítettem neki. A különbség alapvető" - hívta fel a figyelmet.
Sandrine Rousseau, a Zöldek befolyásos képviselője viszont elismerte, hogy segített végstádiumban lévő rákos beteg anyjának abban, hogy gyógyszerekkel vessen véget az életének.
"Segítettem anyám halálában, öngyilkos lett, és én ott voltam. Milyen jogon tilthattam volna meg neki, hogy ezt tegye?" - mondta áprilisban a képviselőnő egy interjúban. "A kérdés nem annyira a halálhoz való viszony, mint inkább az adott meghalásban a szenvedéshez való viszony" - hangsúlyozta.
A törvénytervezetet a baloldal és az elnöki tábor jelentős része támogatja, ellentétben a jobboldallal, viszont egy-egy képviselő mindegyik pártból jelezte, hogy saját frakciójához képest másképp fog szavazni.
Az AFP által megkérdezett franciaországi vallási vezetők nem támogatják a jelenlei szabályozás megváltoztatását, mert attól tartanak, hogy az megnyithatja az utat az eutanázia engedélyezéséhez.
A törvénytervezetben megszabott új feltételek nagyon szigorúak lesznek az AFP hírügynökség által korábban közölt változat szerint; a halálba segítést csakis nagykorú betegeknek engedélyezhetik, akik Franciaországban születtek vagy régóta az országban élnek, képesek egyértelműen kifejezni akaratukat, és nem enyhíthető vagy elviselhetetlen fizikai vagy lelki fájdalmakkal küzdenek. Miután a beteg kéri a segítséget, két héten belül egy kijelölt orvoscsoport alkot kollektív véleményt, és ha támogatják a kérést, egy halálos anyagot írnak fel a betegnek, amelyet ő maga adhat be magának, illetve ha fizikailag képtelen rá, egy másik személy segítségét kérheti.