Mindazon nőknek, amik már átéltek trombózist vagy kiderült, hogy trombofíliával, vagyis trombózisra való hajlammal élnek, nagyon körültekintően kell gondoskodniuk a fogamzásgátlásról. A lehetőségek számbavételekor sok szempontot kell figyelembe venni, amelyekről dr. Murshed Mohamed, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyász főorvosa beszélt.

A kulcs az ösztrogén A férfiaknak általánosságban nagyobb a trombózis kockázata, mint a nőknek, de ez a női kockázat a terhességgel, a hormonális fogamzásgátlással és a menopauzában alkalmazott hormonterápiával némileg megnövekedhet. Ez a hatás általánosságban az ösztrogénnek tudható be, amely a fő összetevője a hormonális fogamzásgátlóknak és a menopauza hormonpótló terápiájának is. - Azt fontos tudni, hogy az ösztrogén nem okoz vérrögöket, csak bizonyos esetekben növeli a kialakulásuk kockázatát. A fogamzásgátló tabletták ugyanis ösztrogént és szintetikus progeszteront tartalmaznak, amelyeknek számos hatása van a női szervezetben. Ezek azok a hormonok, amelyek fenntartják a terhességet, fogamzásgátló használatakor pedig imitálják, és ezzel megelőzik azt. Az ösztrogén ezen túl viszont növeli a véralvadási faktorok szintjét is, ami a terhesség (vagy tablettaszedés) alatti vérrögképződés kockázatát emeli meg. Ugyanakkor az átlagos női populációban ez a kockázat nagyon alacsony, amerikai adatok szerint évente 3000, fogamzásgátlót szedő nő közül egynél képződnek vérrögök. Azonban mindazoknál, akik már átéltek trombózist vagy trombofíliával élnek, ez a kockázat sokkal jelentősebb – ismerteti Murshed doktor. Az új tapaszoknál, amelyeknél a felszívódó ösztrogén mennyisége nagyobb, mint a tablettákban, ez a rizikó némileg magasabb, a fogamzásgátló gyűrűkkel kapcsolatban szintén számolni kell az ösztrogén és progeszteron tartalommal. Hogyan védekezhetnek a véralvadásgátlót szedő nők? A trombózist átélők és a trombózis hajlammal rendelkezők közül sokan részesülnek antikoaguláns kezelésben. Ezek a gyógyszerek a vér alvadásának tartós gátlására szolgálnak, ezért azok a nők, akik ilyen gyógyszert szednek, általában alkalmazhatnak fogamzásgátló tablettát is. Azok az érintett nők viszont, akik antikoaguláns kezelésben részesülnek, nagyobb eséllyel néznek szembe az erős menstruációs vérzéssel és az ovuláció során mutatkozó vérzési anomáliákkal, bár ezek nem olyan tünetek, amelyek miatt abba kell hagyni a véralvadásgátlók szedését, de kezelni kell a panaszokat. Erre az erős vérzés pontos diagnózisának felállítása után lehetőség van gyógyszerváltással, hormonális terápiával, esetleg műtéttel. Milyen lehetőségei vannak a véralvadásgátlót nem szedőknek? Az ugyanilyen kockázatú nők, akik nem szednek antikoaguláns gyógyszert, valamivel kevesebb választási lehetőséggel rendelkeznek, de vannak bizonyos alternatívák. A leggyakoribb a csak progesztin tartalmú fogamzásgátlók alkalmazása, amelyek naponta szedendő gyógyszerek és hosszabb távon hatú injekció formájában is elérhetők. A progesztint (vagyis a szintetikus progeszteront) nagy dózisban az abnormális vérzés kezelésére használják, a fogamzásgátlásban alkalmazott dózis azonban nem növeli a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kockázatát. Ezeken túl véralvadásgátló szedésétől függetlenül érdemes meggondolni a gumióvszer, a spermicid készítmények, a hormonmentes spirál, pesszárium használatát. - Amennyiben még nem fordult elő trombózis, ám igazoltan trombofíliával küzd az adott páciens, úgy egyéni elbírálás függvénye, hogy szedhet-e fogamzásgátló tablettát. Ezt ugyanis befolyásolja az, hogy milyen súlyosságú a zavar, dohányzik-e, van-e egyéb olyan betegsége, mely fokozza a trombózishajlamot (pl. cukorbetegség, pitvarfibrilláció), rendelkezik-e túlsúllyal, stb. Ha nem jelentős ez a „rárakódásos” rizikó, úgy újabb, alacsony hormontartalmú készítményeket javasolhatunk, amelyek sokkal kisebb rizikóval rendelkeznek trombózis szempontjából, mint az első generációs készítmények – foglalja össze a tudnivalókat dr. Murshed Mohamed, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyász főorvosa. - Ha pedig egy nő már nem tervez gyereket, lehetőség van az ún., endometrium ablációra vagy a méheltávolításra is, amelyek végleges megoldást jelentenek. (Ilyen esetben a műtét idejére fel kell függeszteni a véralvadásgátló szedését, ami speciális tervezést igényel.)