Főként ősszel és télen tapasztalhatják az erre érzékenyek a szezonális depressziót, ami feltételezhetően a kevesebb napsütés, „rövidebb” napok miatt kialakuló agyi kémiai változások következménye. Bár a természeti adottságokon nyilván nem lehet változtatni, a hangulat javítható és érdemes is ebben segítséget kérni.
A szezonális depressziót is komolyan kell venni - Az affektív vagy hangulati zavarokról érdemes tudni, hogy nem csupán átmeneti szomorúságot vagy boldogtalanságot értünk alattuk, és még csak véletlenül sem az adott személy gyengeségére utalnak. Ezért mindenképpen érdemes segítséget kérni, ha azt érzi valaki, hogy hetek óta lehangolt, nem tudja megfelelően ellátni a feladatait, nem tud más emberekkel együttműködni, esetleg olyan fizikai tünetei is vannak, mint az alvászavar és a súlyváltozás. Ez igaz az úgynevezett szezonális depresszió esetében is – hangsúlyozza Veres doktornő. A szezonális hangulatzavar vagy depresszió jellemzően felnőttkorban indul, több nőt érintve, mint férfit. Feltételezhetően a fényhiány és a rövidebb nappalok indítanak be olyan kémiai változásokat az agyban, amelyek a hangulatra is hatnak. Elsősorban a melatonin hormon szerepét vizsgálják a témában, ugyanis a szervezet sötétben több melatonint termel, így tehát igaz ez a sötétebb hónapokban is. Egy másik megközelítés szerint ez a hangulatzavar a korai sötétedéshez köthető, ugyanis a késői napfelkelte és a rövidebb nappalok miatt felborul a szervezetünk megszokott napi ritmusa, amihez kóros esetben nagyon sokáig tarthat az alkalmazkodás. A szervezetben lezajló változások miatt többek közt az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
● megnövekedett alvásigény (nappal is),
● az érdeklődés elvesztése még olyan aktivitások iránt is, amelyeket korábban élveztünk,
● szociális visszahúzódás, fokozott visszautasítás-érzékenység,
● szorongás, reménytelenség érzése, lelkiismeret-furdalás,
● állandó kimerültség,
● csökkenő koncentráló képesség és szexuális motiváció,
● növekvő étvágy, elsősorban édességek és szénhidrátok utáni sóvárgás, és emiatt hízás (ritkábban, de étvágytalanság is előfordulhat),
● fizikai panaszok, például fejfájás. Hogyan lehet felismerni és a kezelni a szezonális depressziót? - A szezonális depresszió – mint minden más pszichiátriai zavar – konkrét kritériumok mentén diagnosztizálható. Vagyis a diagnózis felállításához nem elég, ha valaki néhány napig levertnek érzi magát télen. Ez a fajta hangulatzavar a bipoláris affektív zavar, régi nevén mániás depresszió esetén gyakoribb, amikor is a sötétebb hónapokban jelentkezik a depressziós fázis. Ugyanakkor ettől független zavarként is megjelenhet, illetve kapcsolódhat szorongásos zavarhoz, esetleg szerhasználathoz is. A kezelés kiválasztása tehát csakis egy pontos diagnózisra épülhet, ezért is érdemes minél előbb felkeresni egy szakembert – ismerteti dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere.
A kezelés többek közt a probléma súlyosságától függ. Ha enyhe esetről van szó, nagyon fontos, hogy minél több időt töltsünk a szabad levegőn, lehetőleg a legnaposabb órákban. Hasznos lehet a speciális fényterápia is, valamint minden esetben nagy segítség az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás. Fontos, hogy a páciensek belássák, az alkohol és más tudatmódosítók csak súlyosbítják a helyzetet, ezek nem jó eszközei az öngyógyításnak.
- Ha az állapot úgy kívánja, szükség lehet pszichoterápiára és gyógyszeres kezelésre is. A pszichoterápiás módszerek közük szezonális depressziónál beválhat a kognitív viselkedésterápia, ami hosszú távon hasznos a negatív gondolatok átstrukturálásban és a tünetek kezelésében. A gyógyszerek közül az adott állapotnak, személynek legmegfelelőbbet kell választani. Szóba jöhetnek a melatonin vagy az agomelatin tartalmú gyógyszerek, más összetett készítmények és adott esetben az antidepresszánsok is, amelyek segíthetnek korrigálni a kibillent kémiai egyensúlyt. Ha gondosan építjük fel a kezelést, reális célokat tűzünk ki és a páciens is együttműködőnek bizonyul, napról napra felül lehet kerekedni ezen a hangulatzavaron.
