Kinek jár a gyed?
Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő – anya vagy akár az apa is – a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjban (gyed) részesülhet. A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) igénybevételét vagy az annak megfelelő időtartamot követően folyósítható az egyik szülő részére.
Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetők például a munkavállalók, a köztisztviselők, vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között az álláskeresési támogatásban részesülők is.
A gyedre való jogosultság szempontjából nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő.
Mikortól jár a gyed?
A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap.
A gyed igénybevételének feltételei
Gyermekgondozási díjra jogosult:
1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, de nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő,
2. a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
3. és a gyermeket saját háztartásában neveli.
A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:
a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,
b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
c) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg
1. terhességi-gyermekágyi segélyre,
2. táppénzre vagy baleseti táppénzre,
3. gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
4. gyermekgondozási díjra
is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.
Kivételt jelent, ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő táppénzt vagy baleseti táppénzt és terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátást nem ugyanazon gyermek után állapították meg.
Arra azonban lehetőség van, hogy az említett ellátások között a biztosított, illetve a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátásra való jogosultságot a biztosított, illetve a szülő által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultság feltételeivel már ekkortól rendelkezik.
A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. A választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Az ellátások közötti különbözet kamatmentes kifizetésére a csökkentés teljesítését követő három munkanapon belül kerül sor.
Kiknek nem jár gyed?
A gyermekgondozási díj azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem jár azoknak, akik:
1. bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végeznek (kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást) vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytatnak;
2. munkavégzés nélkül megkapják teljes keresetüket (ha a keresetüket részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj);
egyéb, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásban (például táppénzben, rokkantsági nyugdíjban, öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban) részesülnek;
1. azért nem nevelhetik saját háztartásukban a gyermeküket, mert a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, valamint harminc napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
2. a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsödében, családi napköziben) helyezték el, kivéve a rehabilitációs és a habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
3. előzetes letartóztatásban vannak vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetésüket töltik.
A gyed összege
A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de maximális összege, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a (2003-tól az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozta meg a maximális összeget, ami 2004-ben és 2005-ben is a havi 83 000 forintot nem haladhatta meg). A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget (a továbbiakban: jövedelem) lehet figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.
Ha a biztosított személy egyidejűleg több jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a maximális összeget.
Ha a maximális összegben állapítják meg a gyermekgondozási díjat, akkor azt minden évben január 15-ig felülvizsgálják, és az adott évre vonatkozóan meghatározott összeghatár figyelembe vételével a január 1-jei időpontra visszamenőleg ismételten megállapítják.
A napi átlagkereset kiszámításánál a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlaga vehető alapul. Amennyiben a fenti időszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, úgy a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság első napját megelőző 180 napi jövedelem napi átlaga alapján fogják megállapítani. Nem lehet azonban figyelembe venni azt a jövedelmet, amit – nem folyamatos biztosítási idő esetén – a megszakítást megelőzően keresett a szülő.
Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten megállapítják, úgy a díj azonos lesz a korábban megállapított összeggel, amit azonban hivatalból korrigálni kell.
Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a gyed összegének megállapítása során a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.
A gyed igénylése
A gyermekgondozási díjat írásban – az "Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz" elnevezésű nyomtatványon – kell igényelni a foglalkoztatónál akkor is, ha az igényléskor a biztosítás már nem áll fenn.
A foglalkoztató fogalmát a Tbj. 4. § a) pontja határozza meg. Az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt két példányban kell kitölteni.
Az "Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez" elnevezésű nyomtatvány kiállítására kötelezett a (2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nyújthatja be a pénzbeli ellátás iránti igényét a székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez.
A gyed igénylésekor a díjra jogosító gyermek személyazonosító igazolványát, ennek hiányában születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni az igényelbíráló szervnél.
Amennyiben a gyermekgondozási díj igénybevételének napját megelőző két évben az igénylőnek más foglalkoztatónál is fennállt biztosítási jogviszonya, akkor mellékelni kell a kérelemhez:
1. a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt; és
2. az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt is.
Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.
Ki bírálja el a gyed igénylését?
1. Kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,2. Egyéb esetekben az egészségbiztosító
bírálja el.
Mikor folyósítják a gyedet?
A gyermekgondozási díjat havonta utólag az elbíráló szervek folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kerül sor a díj folyósítására.
A fel nem vett díjat az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a gyermekgondozási díj átvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, akkor a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös is felveheti a pénzt a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig.
Kapcsolódó tudnivalók
A folyósított gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.
A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként figyelembe kell venni a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát. 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díj folyósításának időszaka azonban csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, ha a nyugdíjjárulékot ezután megfizették.
A gyermekgondozási díjban részesülő személynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Magánnyugdíj pénztári tagság esetében a gyed folyósítása tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minősül.
Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik gyermekgondozási díjban részesülnek.
A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a gyermekgondozási díj 33 %-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.
Az a hallgató, aki 2006. december 1-je előtt
1. létesített hallgatói jogviszonyt és
2. költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján gyermekgondozási díjban részesült,