A UNAIDS jelentése szerint a HIV által veszélyeztetetteknek csak kevesebb mint ötöde fér hozzá az alapvetõ prevenciós szolgáltatásokhoz, a kezelésre szorulóknak pedig mindössze 24%-a részesül valamilyen kezelésben.

A hazai helyzet Akiket közvetlenül nem érint a betegség, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az AIDS nem csak a világ távoli, gazdaságilag elmaradott tájain jelent nagy veszélyt és hatalmas egészségügyi kihívást. A HIV-vírus terjedése világszerte egyre gyorsul, nem csak Afrikában vagy Ázsiában, de Európában is, azon belül is Kelet-Európában jelentkezik a legtöbb új eset.

A probléma tehát nagyon is közeli, bár a WHO hazánkra vonatkozó adatai szerint a hivatalosan regisztrált AIDS-es esetek száma viszonylag alacsony és állandó: a tavalyi évben összesen 1285 HIV-esetet regisztráltak, ebbõl 110 volt az új fertõzött. A betegség okozta halálozás a közelmúltban csökkent – a WHO szerint hazánkban tavaly 4 embert halt meg AIDS következtében – köszönhetõen a korszerû terápiák alkalmazásának.

Az adatok szerint a HIV-fertõzést legtöbben szexuális úton kapták meg, az intravénás droghasználat következtében történt fertõzés aránya viszonylag kicsi (az összes fertõzött kb. 2%-a). Bár sokan úgy vélhetik, a HIV fõként a homoszexuális férfiakat érinti, a fertõzések 23%-a heteroszexuális érintkezésnek köszönhetõ, mégpedig leginkább nõket érintve – a HIV-fertõzés veszélyeztetettjeinek másik nagy körét tehát a heteroszexuális nõk jelentik. Figyelemreméltó tény az is, hogy a heteroszexuális esetek nagyjából negyedében a fertõzés „importálásáról” van szó, mégpedig az AIDS által súlyosan érintett országokból.