Új tanév új roham a tornaóra alóli felmentésekért. Sajnos régi tapasztalat, hogy egyes "gondos" szülők már augusztus végén, a kevésbé "gondosak" szeptember elején jelentkeznek gyermekükkel a mozgásszervekkel foglalkozó rendelőkben, és felmentést kérnek az iskolai testnevelés alól, hiszen előfordul, hogy a testnevelő tanár "egy egész kilométert futtatja szegényt, pedig egyébként is fáradékony".
Embert próbáló feladat meggyőzni a hozzátartozót a mozgás, fizikai terhelés szükségességéről, ha ő maga is túlsúlyos és a félemeletre is lifttel megy. Nehéz megértetni a jelenkor nemzedékének szüleivel, hogy gyermekük iránti felelősségük kiterjed a mozgás megszerettetésére is.
A testmozgás nem kizárólag akkor fontos, ha élsportolói célok lebegnek a gyermek vagy szülők szeme előtt. Az optimális mozgásmennyiség és a fizikai terhelés szükséges a mozgatórendszer (csont, ízület, izom, és ín), a keringési- és légzőrendszer fejődéséhez. Elengedhetetlen az anyagcsere-szabályozáshoz és a szellemi felfrissüléshez is.
Részleges felmentésről, gyógytornáról
Fentiek alapján beláthatjuk, hogy kerülni kell a teljes felmentést az iskolai testnevelés és mozgás alól, azonban egyes esetekben a részleges felmentés indokolt lehet. Ilyenek például:
• veleszületett, alkati adottságok: gerincferdülés, tengelyeltérés az alsó végtagokon (csípőízületi eltérések, "X"vagy "O"-térd, térdkalács rendellenes helyzete, sarokcsont dőlése, lábboltozati eltérések),
• sérülés, baleset, műtét utáni állapotok,
• egyes szív- és tüdőbetegségek, illetve fejlődési rendellenességek, anyagcsere-betegségek.
Alapelv, hogy fenti elváltozások kezelésében, gyógyításában és a velük való együttélésben a mozgás nem kizáró tényező. Ilyenkor bizonyos szervrendszereket, ízületeket, izomcsoportokat tehermentesíteni vagy erősíteni kell. Erősítésnél a mozgás, terhelés szerepe egyértelmű. Azonban bizonyos testrészek tehermentesítése nem az egész szervezet kímélését jelenti. Például ha nem tanácsos valaki számára a nagyfokú térdízületi tengelyeltérése miatt rendszeresen, teljes testsúlyterheléssel mozogni (futás, labdajátékok), attól még terhelhető úszással, kerékpározással, kajakozással, evezéssel. Amennyiben ezt a körülmények nem teszik lehetővé, végezhetők olyan gyakorlatok, amelyek nem követelnek függőleges testhelyzetet.
Hasonló a helyzet az igen gyakori hanyag tartás és gerincferdülés esetén is. Ha a gerincoszlop állapota indokolja a gyógytornát, az nem zárja ki önmagában a normál testnevelést, csak annak bizonyos, a gerincoszlopra függőleges irányú terhelést jelentő gyakorlatait. Serdülőkorban az izomzat fejlődése elmaradhat a támasztórendszer fejlődésétől, ezért azt erősíteni kell. Ez még inkább indokolja a tornaórán való részvételt. Egyre több belgyógyászati betegségnél bizonyított a sportmozgások, sportterhelés gyógyító hatása. Ilyen esetekben általában a kis intenzitású, monoton terhelés javasolt. A célzott izomerősítés mellett tehát végezhető általános is. A gyógyulás és a testnevelés nem egymást kizáró, hanem elősegítő tényezők! A fentiek természetesen általános alapelvek, konkrét esetekben a kezelőorvos véleménye a mérvadó.
A szabadidős sportolásról
Az iskolai testneveléshez szorosan kapcsolódik a gyermekek és serdülők szabadidősportja, mely azonban életszínvonal és kulturáltság kérdése is. Nagy áttörés rövid időn belül nem várható, de törekedni kell rá. Futni nem csak a drága konditermek futógépein lehet. Menjünk ki a szabadba, hagyjuk magunk mögött a kipufogógázzal szennyezett várost. Személyes példamutatásunk, akaraterőnk gyermekünk előtt is példa lehet.
Sportbalesetekről
Kisebb nagyobb balesetek előfordulhatnak sportolás közben is. Nyílt sebbel vagy nagy fájdalmakat, működési zavarokat okozó sérülésekkel felkeresik az ügyeleteket; most a könnyebb sérülésekről ejtenék szót.
Zúzódásról beszélünk akkor, ha tompa tárggyal ütközik a sérült, ami lehet kapufa, korlát, pad, társ vagy elesésnél a talaj. Ha az érintett végtagot a gyermek fájdalom nélkül képes terhelni, ízületeit jól mozgatja, akkor a sérült testrészt nyugodtan jegeljük. A bőrre helyezzünk valamilyen textíliát (legjobb a frottírtörülköző), majd arra műanyagzacskóba helyezett jégkockákat vagy az iskolai büfé hűtőjében e célra lefagyasztott tejeszacskót. A hűtést szakaszosan végezzük, két órás szünetekkel 10-15 percig jegeljük a sérült területet. A zúzott testrészt rugalmas pólyával fáslizzuk át, és a lehetőségekhez képest polcoljuk fel a végtagot. Ízületi rándulás esetén hasonlóképpen járjunk el. Ha a legkisebb kétség merül fel a sérülés súlyosságát illetően vagy a könnyűnek tűnő sérülés tünetei nem javulnak látványosan, keressék fel a legközelebbi sebészeti szakrendelőt.