válaszok: szex, pszichiátria
Dr. Vizi János szexológus, pszichiáter válaszol
Mániás depressziós lett a férjem
A férjem 45 éves, két hónapja derült ki, hogy mániás depressziós. Egyszerre vagyok kétségbe esve és pánikba esve. Egy hónapig kórházban volt. Nem akarta elfogadni hogy beteg, de mostanra elfogadja. Életmódváltással, táplálkozással, lehet-e segíteni a gyógyulását? Van-e végleges gyógyulás ebből a betegségből?
Kedves Hölgyem!
A férjéről akkor mondható ki, hogy mániás depressziós – vagy ahogy ma mondjuk, bipoláris zavarban szenved – ha most mániával volt kórházban. Ez kevésbé tűnik valószínűnek, mert a mániát csak igen kivételes esetben kell egy hónapig kórházban kezelni. Ilyen hosszú kórházi kezelés depresszióban sem gyakori, de a mániához képest még mindig ez fordul elő inkább.
Ha a férjét nem mániával, hanem depresszióval kezelték, akkor nyitott kérdés, hogy unipoláris depresszióról van szó – ahol a „csak” a depressziós periódusok ismétlődhetnek – vagy ha a jövőben (hipo)mánia is jelentkezik, akkor valóban bipoláris zavarról kell beszélnünk.
A kettő kezelése alapvetően más. A bipoláris zavarral – többek között - az a probléma, hogy a mániás periódusban a beteg nem érzi magát betegnek, sőt, „túl jól” érzi magát, ezért elutasítja a kezelést. Az életmódváltás minden betegségben – így a mentális zavarokban is – hasznos. Az általában vett „egészséges életmódon” túl a mentális zavarok esetén különös figyelmet kell fordítani a stressz egészséges szintre csökkentésére, a pihenésre, a rendszeres mozgásra. A táplálkozásnak a bipoláris betegeknél nem tulajdonítunk különös jelentőséget – a szélsőségek természetesen kerülendők. Az alkohol fogyasztásában javasolt a mértékletesség, különösen kerülendők a „nagy berúgások”. Ezek az ilyen beteg esetén még alkalmilag - lagzin, szilveszterkor, stb. - sem javasoltak.
Kicsit korán esett kétségbe, illetve pánikba – az esetek egy részében egyetlen betegségperiódussal vége is a történetnek. Különösen igaz ez a depresszióra. Egyszóval lehet az is, hogy a férjének ez volt az első, egyben utolsó periódusa. Kétségtelen, hogy az esetek jelentős részében ismétlődnek a betegségperiódusok – de a beteg jó együttműködése esetén a depresszió, illetve a bipoláris zavar általában jól kézben tartható. Nyugodjon meg tehát – akármilyen „látványos” tünetei voltak a férjének, Önnek ebben a pillanatban még semmi oka a borúlátásra, még kevésbé a kétségbe esésre.