Gyomnövény, nem pedig „új gyógynövény” a parlagfű: elfogyasztása károsíthatja az egészséget, mert olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek sejtmérgező hatását korábban már kimutatták. A Szegedi Tudományegyetem kutatói elsőként vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit. Az eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban.

Ismert, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, de bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések arányát. Dr. Kósa Éva, a Kardioközpont angiológusa az összefüggéseket világította meg.

Azok az anyák, akik a császármetszést követően legalább két hónapon keresztül szoptatják gyermeküket, mintegy háromszor kisebb eséllyel tapasztalnak tartós fájdalmat, mint azok, akik két hónapnál rövidebb ideig szoptatnak – derül ki egy friss kutatásból.

A klímaváltozás következtében növekedik az Alternaria alternata nevű szabadtéri gomba aránya a levegőben, így az asztmás tünetek tovább erősödhetnek.

A fizikai, érzelmi és szexuális abúzus igen gyakran olyan hatással van a nőkre, hogy egyes nőgyógyászati tüneteik erőteljesebben jelennek meg, ezért aztán fölösleges műtétekre is sor kerülhet.

A főiskolai évek alatt a vizsgákra való készülés, valamint a gyakori társasági élet következtében a legtöbb diák nem mindig alszik eleget, egy nemrégiben végzett kutatást szerint azonban ennek hatása van a tanulók osztályzataira is.

Kevés olyan egészségügyi kérdés van, ami a szakemberek és a laikusok körében egyaránt olyan komoly vitákat generálna, mint az orvosi részvétel az eutanázia folyamatában.

A kiterjedt klinikai vizsgálatok szerint egy eldobható diagnosztikai tapasz hatékonyan segít az obstruktív alvási apnoe kiszűrésében, bármilyen súlyosságú esetről legyen szó.

Állatkísérletekből alapján úgy tűnik, hogy a testmozgással nem csupán a derékkörfogatunkat csökkenthetjük, de a csontok állapotát és minőségét is javíthatjuk, valamint a csontok belsejében található zsírt is megszüntethetjük.

A régi-új eljárást először 1917-ben alkalmazták, mely során jódozott mákolajjal öblítik át a nők petevezetékét. A nemrégiben megjelent tanulmány adatai szerint az eljárásnak most is fontos helye lehet az orvostudományban. Az eredményeket a New England Journal of Medicine című kiadványban közölték.