Az összes emlőrákos eset közel felét megelőzné, ha a nők többet mozognának, kevesebb alkoholt fogyasztanának és egészségesebben étkeznének – állapította meg egy brit jelentés.
BŐVEBBEN

A koffein több mint 63 növényfajta levelében, magjában és gyümölcsében megtalálható alkaloid, a legtöbben világszerte mégis a kávéból nyerik ki napi adagjukat. A serkentő, fáradtságot késleltető hatású anyagról sok tévhit kering. Vajon igazak?

BŐVEBBEN

A gyorsétteremláncok ételeiben sok a kalória, a telített zsír és a konyhasó, vagyis igen egészségtelenek: hozzájárulnak az elhízáshoz és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásához. Ennek ellenére sokan az életük árán sem mondanak le róluk.
BŐVEBBEN

A boldogság titka: nyitottnak lenni, és csak a jóra emlékezni, a rosszat pedig elfeledni – ezt a hangulatjavító receptet ajánlják amerikai kutatók.
BŐVEBBEN

A kellemetlen helyzetben való elpirulásnak látszólag nincs előnye, hiszen leleplezi az érzelmeinket, ugyanakkor egy kutatás szerint a többiek sokkal megbízhatóbbnak tartják és pozitívabban ítélik meg azt, aki elvörösödik, ha például hibát vét.
BŐVEBBEN

A korunk halálozási statisztikájában első helyen található szív- és érbetegségek eredményes szűrővizsgálati módszereinek kidolgozása egyike a legfontosabb tudományos témáknak. Kanadai kutatók azt vizsgálták, hogy milyen hatékonyak a jelenlegi szűrési módszerek.
BŐVEBBEN

Sokaknál a folyamatosan viselt eljegyzési és jegygyűrűk alatt a gyűrűsujjak tövénél pirosas kiütések és egyéb bőrirritáció jelentkeznek az évek múlásával. Vajon fémallergia áll a jelenség hátterében, vagy valami egészen más?
BŐVEBBEN

Az alacsony D-vitamin-szint kapcsolatba hozható a gyermekkori elhízással, állítják amerikai kutatók, rávilágítva arra is, hogy a vitamin hiánya etnikai hovatartozástól függően különböző típusú elhízással járhat együtt.
BŐVEBBEN

A polifenolokban gazdag szőlő, tőzegáfonya és fekete ribizli levének keveréke lehet a leghatékonyabb ital a szív védelmében, állítják francia kutatók.
BŐVEBBEN

A petefészekrákos nők túlélési esélyeit egy ausztrál kutatás alapján úgy tűnik, leginkább az befolyásolja, hogy a betegséget a tünetek jelentkezése előtt vagy után diagnosztizálják-e és kezdik-e el kezelni. A tünetek megjelenése után gyorsabban megkezdett kezelés nem javítja a túlélést.
BŐVEBBEN