válaszok: szex, pszichiátria

Dr. Vizi János szexológus, pszichiáter válaszol

A szex csak egy erőltetett része az életemnek
31 éves nő vagyok, Budapesten élek és dolgozom. A munkámat szeretem, elismernek, a családommal is jó a viszonyom (ők is Budapesten élnek). Ami probléma, hogy bő 3 éve nincs párkapcsolatom. Eddig 3 hosszabb (1 évtől 6 évig terjedő) kapcsolatom volt, de egyikben sem élveztem igazán a szexet. Szinte mindig volt orgazmusom (nem ez a probléma), hanem hogy sosem tudtam igazán elengedni magam, mindig inkább olyan kényszer volt, amit azért csinálok, mert a másiknak jó (eltekintve természetesen a kapcsolat elejétől, mert akkor minden jónak tűnt). Ha a párom nem kezdeményezett, bármeddig elvoltam anélkül. Azt gondolom, hogy ezt bevallani csak az utolsó kapcsolatom végén tudtam magamnak is, mert az akkori párommal sokat beszélgettünk erről. Próbáltuk is megoldani, de én nagyon kellemetlenül éreztem magam, és nem ment. Elengedtem a páromat is. Biztosan számít, hogy az élet más területén is ilyen vagyok, pl. nem iszom, mert nem szeretném elveszíteni a kontrollt, szinte sosem jártam bulikba, ahol az ember önfeledten táncol, és jól érzi magát stb. Így eljutottam odáig, hogy nem is próbálkozom egy következő kapcsolatot keresni, mert senkit nem szeretnék becsapni. Max. azt tudnám elképzelni, hogy egy olyan társam van, akivel jól megértjük egymást, együtt élünk, programokat szervezünk, de talán ez elég is lenne. Csak hát ugye a másik fél bizonyára nem erre vágyik, így nem lehetek önző, inkább egyedül vagyok. Ha meg mégis, és arra kerülne a sor, hogy ennél több legyen, úgy érzem, saját magam erőszakolnám meg. Tudom, hogy ez így nem teljesen normális, és azt is, hogy akkor tud szakember segíteni, ha a páciens is akarja. De most úgy érzem, hogy azért szeretném csak megoldani ezt a problémát, hogy megfeleljek a normáknak, és "normális" családban élhessek, gyermekem lehessen (azt tényleg szeretnék). Kérem, mondjon véleményt a problémámról és segítsen abban, hogy merre induljak el a megoldás felé.
Dr. Vizi János