A tíz legborzasztóbb alvási rendellenesség

Rémálmok
Természetes, hogy mindenkinek vannak rémálmai olyankor, ha azonban ezek nagyon életszerűek és gyakoriak, kóros állapotról lehet szó. A rémálmok leggyakrabban az alváshiánytól, a stressztől, és egyes gyógyszerek mellékhatásaként alakulnak ki. Súlyosabb esetekben szorongásoldó gyógyszerek alkalmazása is szükséges lehet.

Alvajárás
A felnőttek közel 15 százaléka rendszeresen járkál álmában; gyermekeknél ez az arány még ennél is magasabb. Pontos kiváltó oka ismeretlen, de a stressz és a felületes alvás növelik az előfordulásának valószínűségét, valamint genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásánál – azokban a családokban, ahol valamelyik szülő alvajáró, tízszer gyakrabban fordul elő alvajárás a gyerekeknél is.
Az alvajárás önmagában nem veszélyes, de az alvajárók gyakran tesznek kárt magukban tudtukon kívül.

Éjszakai rémület
Sikoltozás, zavartság, reszketés, félelemérzet – ezek az éjszakai rémület általános, és cseppet sem megnyugtató tünetei.
A rémálmoktól eltérően, amelyek az alvás REM-fázisában alakulnak ki, az éjszakai rémület az alvás nem-REM fázisában jelenik meg, és különösen gyerekeknél gyakori. A beteg az éjszaka közepén hirtelen elkezd kiabálni és sikoltozni; megnyugtatni, felébreszteni általában nem lehet. Ezek a rohamok 10-15 perc után elmúlnak, és a páciens másnap a legtöbb esetben nem emlékszik semmire.
Az éjszakai rémület oka ismeretlen, de a rendszertelen alvás, a stressz és a láz növelik az előfordulásának valószínűségét.

Hallucinációk alvás közben
Az ún. hipnagóg hallucinációk az álom és az ébrenlét határán alakulnak ki. Megjelenési formáik nagyon különbözőek: fantomérzések, hangok, furcsa tárgyak jelenhetnek meg. Sokan állatokat és rovarokat vélnek hallani. Az alvási hallucinációk különösen a narkolepsziások körében gyakoriak, ezért ha a hallucinációinkat nappali álmosság és izomgyengeség kíséri, mindenképp keressük fel orvosunkat.

Robbanó fej szindróma
Ez az alvási rendellenesség a mélyalvás fázisban jelentkezik, amikor az alvó hirtelen úgy érzi, hogy majd szétrobban a feje egy rendkívül erős, éles zajtól. Az állapot nem jár fájdalommal, és nem veszélyes; kialakulásának okairól egyelőre nem tudunk semmit.

Alvási paralízis
A rendellenesség a REM-fázisban lép fel, és hatására az alvó úgy érzi, teljesen megbénult és nem tud mozogni. A betegség gyakran hallucinációkkal jár együtt, ami még kellemetlenebbé teszi a mozdulatlan állapotot.

REM mozgászavar
Időnként agyunk nem képes megfelelően irányítani testünket a REM-fázis alatt. Ezekben az esetekben beszélünk REM mozgászavarról, amikor akaratlanul kiabálunk, verekszünk, rugdosunk álmunkban. Sokan kipattannak az ágyból és futnak egy kört körülötte. Mivel a mozgás teljesen tudattalan, igen gyakoriak a sérülések.

Éjszakai alvási evészavar
Az alvási evészavarban szenvedők kis éjszakai túrákra indulnak álmukban a hűtőszekrényhez, és másnap általában már csak a maradékok emlékeztetik őket arra, mit tettek. A betegség az alvás nem-REM fázisában lép fel, de ezen kívül nagyon keveset tudunk róla. Veszélyes is lehet, mert a páciensek gyakran vágják meg magukat, miközben éjszakai ételeiket készítik el álmukban. Az sem ritka, hogy az érintettek nyers és ártalmas élelmiszereket fogyasztanak ilyenkor.

Szexszomnia
Még az alvási evészavarnál is furcsább az éjszakai tudattalan szex, vagyis a szexszomnia.  A betegség egyes esetekben csak zavaró éjszakai epizódokkal jár (hangos nyögések), de nagyon veszélyes is lehet, sokan ugyanis álmukban maszturbálnak, vagy megpróbálnak megerőszakolni másokat. A betegség, amelyet először 1996-ban írtak le, ismeretlen eredetű.

Álmatlanság
Nem csak az alvás során tapasztalhatunk kellemetlen dolgokat – az alvás hiányának is lehetnek káros következményei. Az álmatlanság (inszomnia), ami akár teljes alváshiánnyal is járhat, koncentrációzavarokat, elhízást, magas vérnyomást és akár szívrohamot is okozhat. Szerencsére ez az állapot igen jól kezelhető, ezért viszonylag ritkán jár végzetes következményekkel.

Ossza meg:

Kövessen minket: