Áder János szerint Magyarország tudja a megoldást Afrika vízproblémájára

A volt köztársasági elnök Sulyok Tamás hivatalban lévő államfő és Han Seung Su, az ENSZ-főtitkár különmegbízottjának felkérésére vesz részt az indonéziai tanácskozáson.
Áder János az MTI-nek kedden telefonon nyilatkozva, felszólalását ismertetve kifejtette: "Afrikát tekintve nem állunk túl jól a 2015-ben az ENSZ-ben elfogadott fenntartható fejlődési célok közül a vízre vonatkozóra". Csak a szubszaharai térségben, ahol 1,2 milliárd ember élt 2002-ben, 2 évvel ezelőtt még mindig több mint 800 millió embernek nem volt iható vize, és több mint 900 millió ember nem fért hozzá a megfelelő szanitációhoz.
A Víz Világfórumon ezúttal csak a szennyezett víz drámájáról beszéltek, és ezen belül is a kommunális szennyvíz problémájáról. A volt magyar köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlődő országokban még ma is a szennyvíz 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe. Egy példán keresztül érzékeltette, hogy milyen megoldást lehetne találni. Ghána második legnagyobb városában, Kumasiban egy magyar cég építette meg a sikeresen működő szennyvíztisztítót. Azóta magyar szakemberek két további városban adtak át hasonló víztisztítót.
"A tapasztalata az volt ezeknek a víztisztítóknak, hogy a hagyományos európai vagy amerikai szennyvíztisztítás Afrikában nem alkalmazható. Részben azért, mert nagyon drága, részben azért, mert a nagyon gyors afrikai urbanizáció miatt olyan szennyvíz-hálózat kiépítése, mint amely nyugaton kiépült, nem kivitelezhető" - ismertette Áder János.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly márciusban az ENSZ fórumán, ahol ugyanez a téma szerepelt, a magyar szakemberek javaslatára letettek egy javaslatot az asztalra. Úgy számoltak, hogy Afrika növekvő népességét is figyelembe véve 2050-re, ha a magyar megoldást alkalmaznánk Afrika minden egyes országában, évi 5-6 milliárd dolláros fejlesztéssel Afrika nagy részének szennyvíz-tisztitítását meg lehetne oldani.
Áder János szerint jó ez a megoldás, mert megfizethető, lehetővé teszi a magántőke bevonását és biztosítja megtérülését. Jó azért, mert az állami és a nemzetközi támogatásokat sokkal jobban lehet hasznosítani, és nem utolsósorban jó azért, mert ha a szennyvíz nagy része tisztítva kerül vissza a folyókba és a tavakba, akkor annak nemcsak kedvező környezeti, hanem legalább olyan fontos, kedvező egészségügyi hatásai is lesznek.