A tudomány nevében nyolc férfi és hét nő szürcsölt alkoholt szívószállal, miközben mágneses képalkotó berendezésben feküdtek, német kutatók pedig az agyukban lezajlott változásokat követték nyomon.

Az agy energiaforrásként a szokásos glükóz helyett az alkohol lebontásából származó cukrot kezdte felhasználni – fejtette ki Armin Biller, a Heidelbergi Egyetemi Kórház kutatója, a tanulmány egyik szerzője. Ahogy az alkohol koncentrációja emelkedett a vérben, néhány anyag, így az agysejteket védő kreatin koncentrációja csökkent. Ez vélhetően azt jelzi, hogy az alkohol változásokat idéz elő a sejtmembrán összetételében is – magyarázta Biller. Annak megállapításához, hogy ezek közül mely hatások hosszabb távúak, további vizsgálatok szükségesek.
A következő napi kontrollteszt azt mutatta, hogy az agyi anyagcsere eltolódása közepes mennyiségű alkoholfogyasztás után, egészséges embereknél teljesen visszafordítható – mutatott rá Biller.
A kutatók mindazonáltal feltételezik, hogy az agy regenerálódási képessége az alkoholos hatás után csökken vagy akár el is tűnhet, ha a bevitt alkohol mennyisége növekszik. Biller szerint a vizsgálatukban tapasztalt akut hatások alapjául szolgálhatnak olyan állandósult, visszafordíthatatlan agyi elváltozásoknak, amelyek alkoholisták esetében ismertek.