Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Olasz kutatók az Európai Unióban, valamint Burkina Faso eldugott falvaiban élő gyerekek bélbaktériumait hasonlították össze. Az afrikai gyerekek két éves korukig anyatejen élnek, majd a kőkori emberekéhez hasonló étrenden, amely magvakat (például kölest), hüvelyeseket (például fekete szemű babot), és sok zöldséget tartalmaz. Húst igen keveset esznek. A nyugati ember étrendjében ezzel szemben sok hús, feldolgozott gabonák, cukor és zsír szerepel.
A bélbaktériumok DNS-azonosításából kiderült, hogy az afrikai gyerekek szervezetében sok olyan baktérium volt, amely segít a rostok lebontásában, emésztésében, míg az európai gyerekeknél hiányoztak ezek. A kutatók által talált különbségek megmagyarázhatják, miért nagyobb a krónikus allergiás esetek és az elhízás aránya a nyugati típusú társadalmakban.
„Eredményeink azt sugallják, hogy az étrendnek döntő szerepe van a bélflóra kialakításában más lehetséges változókhoz képest, mint például az etnikum, higiénia, földrajzi elhelyezkedés vagy éghajlat” – foglalta össze Paolo Lionetti, a Firenzei Egyetem munkatársa az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmányban.
A kutatók elmélete szerint a bélflóra gazdagságának visszaszorulása az európai gyerekeknél a Burkina Fasóban élőkhöz képest azt jelezheti, hogy a cukor, a sok állati zsiradék és a nagy kalóriatartalmú ételek fogyasztása az iparosodott országokban gyors ütemben csökkenti a bélflóra, azaz a mikrobióta alkalmazkodási képességét.
A megállapítások azon a tényen alapulnak, hogy az emberi egészség nagy mértékben függ a szervezetben és a test felszínén élő mikroorganizmusok milliárdjaitól. Bizonyos baktériumok gyulladást okozhatnak, mások viszont szükségesek a megfelelő emésztéshez. A kutatók szerint a fejlett nyugati országokban a higiénia javulásával, valamint az antibiotikumok és vakcinák alkalmazásával sikeresen ellenőrzés alá vonták a fertőző betegségeket a múlt század második felében, ezzel együzz azonban olyan új betegségek szaporodtak el, mint az allergiák, autoimmun rendellenességek, gyulladásos bélbetegségek.
Lionettiék szerint megállapításaik támogathatják a probiotikus termékek fejlesztését, amelyek segítenek visszaállítani az eredeti bélflórát, és megőrizni a karcsúságot, egészséget.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
