A rossz alvás épp olyan egészségügyi kockázatot jelent, mint a nikotinfüggőség, Az alvászavarban szenvedők – akik napi hét óránál kevesebbet pihennek – négyszer akkora stroke-veszélynek vannak kitéve, ráadásul növekszik náluk a szívroham előfordulásának gyakorisága is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmánya nemcsak a dohányzással, hanem a mozgáshiánnyal is párhuzamba állítja az alvásproblémákat. „Az alvás témaköre korántsem olyan magától értetődő, mint amilyennek tűnik. Az alvászavarok nagyban növelik a szívroham és a stroke kockázatát is. A rossz alvás csökkenthető kockázati tényezőt jelent a szív- és érrendszeri betegségekre nézve, csakúgy, mint a dohányzás, a mozgáshiány vagy a kiegyensúlyozatlan táplálkozás” – fogalmazott Valerij Gafarov professzor. „A legtöbb embernek éjszakánként 7-8 óra alvásra van szüksége. Akinek gondjai vannak a pihenéssel, annak érdemes orvoshoz mennie” – tette hozzá a szakértő.
A vizsgálat során 657 férfit vettek górcső alá, akik közül mindannyian 25 és 64 év közöttiek voltak, illetve egyiküknek sem volt szívrohama, stroke-ja vagy cukorbetegsége. Az alvásuk minőségét 1994 óta kísérték figyelemmel a Jenkins-skála segítségével. A nagyon rossz, rossz és gyenge alvás számított alvászavarnak. A megfigyelési időszak 14 évig tartott. Ezalatt rögzítették a szívrohamok és a stroke-ok előfordulását is. A szívrohamot kapó résztvevők 63 százalékának volt alvászavara. Az alvásszavarosoknál 2-2,6-szeresére nőtt a szívroham-veszély és 1,5-4-szeresére a stroke-kockázat. Az alvászavarokat már eddig is összefüggésbe hozták a szorongással, a depresszióval, az ellenséges viselkedéssel és a kimerültséggel. Gafarov professzor a dubrovniki EuroHeartCare konferencián mutatta be az eredményeket, és hozzátette, hogy a halálozások több mint fele szív- és érrendszeri okoknak tudható be, s az alvászavarok kezelése a megelőző kampány része is lehetne.