Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A kutatásból az derül ki, hogy a házas és az egyedülálló anyák esetében gyakoribb a depresszió előfordulása, ha többgenerációs háztartásban élnek a csecsemő első életévében. A romantikus partnerükkel együtt élő, de nem házas anyák esetében azonban az egy vagy több nagyszülővel egy háztartásban élés a depresszió alacsonyabb előfordulásával hozható összefüggésbe.
Ez a minta a gazdag, a szegény és a középosztálybeli nőkre egyaránt igaznak bizonyult. Az eredmény csak rassz szerint mutatott eltéréseket; a spanyol-amerikai egyedülálló nőknek különösen rossz volt a helyzetük a többgenerációs háztartásokban. Ők hatszor nagyobb valószínűséggel tapasztaltak depressziót gyermekük első életévében, ha többgenerációs háztartásban éltek, mint ha nem.
Az alcsoportok közötti eltérések Joy Piontak, a tanulmány vezető szerzője szerint részben a különböző elvárásokat és megbélyegzéseket tükrözhetik. A házaspároktól például általában azt várják, hogy önálló háztartásban éljenek, az együtt élő élettársaktól viszont nem várják el ugyanezt.
Piontak szerint azonban nem lehet biztosan megmondani, milyen ok-okozati összefüggésről van szó. A nagyszülőkkel való együttélés súlyosbíthatja a depressziót az egyedülálló és a házas édesanyák esetében, de az is lehet, hogy a depressziós egyedülálló és házas édesanyák kisebb valószínűséggel költöznek el a többgenerációs háztartásokból.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
