2024. Március 28. csütörtök
A Szenior Akadémia 2022-es tavaszi online szemeszterének nyolcadik alkalmán dr. Szabó Dóra, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója a baktériumok és az antibiotikumrezisztencia témakörét járta körbe. Előadása során bemutatta a baktériumok felépítését és csoportosítását, kitért az antibiotikumok hatásmechanizmusára, illetve a komoly problémát jelentő multirezisztens baktériumokra is.

„Baktériumok, antibiotikumrezisztencia” című előadásában dr. Szabó Dóra, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója elmondta, a baktériumok olyan, valódi sejtmaggal nem rendelkező egysejtű, önálló szaporodásra képes mikroorganizmusok, melyek velünk élnek és a legkülönbözőbb környezeti körülményekhez is képesek alkalmazkodni. Ismertette a baktériumok szerkezeti felépítését, sejtfal szerkezetük alapján történő felosztásukat, mikroszkópos morfológiájukat illetve a különböző táptalajon megfigyelhető jellegzetes telepeiket.

Baktériumok1

Dr. Szabó Dóra felhívta a figyelmet, hogy a baktériumok nagyon sokféle megbetegedést képesek okozni, például felső vagy alsó légúti fertőzéseket, húgyúti, csont-és ízületi, kardiovaszkuláris fertőzéseket, szexuális úton terjedő fertőzéseket, de akár szemfertőzések kialakulásában is fontos szerepet játszanak.

Az előadás megtekinthető itt:

https://www.youtube.com/watch?v=LqT8d6KHUF0

A baktériumok által okozott fertőzések ellen antibiotikumokkal küzdünk – hangsúlyozta, felidézve, hogy az antibiotikumok megjelenése Alexander Fleming nevéhez fűződik, aki 1928-ban fedezte fel a penicillint. Elmondta, az antibiotikum eredeti értelmében csak a mikroorganizmusok által termelt természetes eredetű antimikrobás anyag volt. Mai értelmében viszont az antibiotikumok mind a természetes, mind a szintetikus úton előállított antibakteriális hatású anyagok összességét jelentik. Az igazgató kiemelte, fontos különbséget kell tenni a bakteriosztatikus (a baktériumok szaporodását gátolja) és baktericid (hatására elpusztul a baktérium) antibiotikumok között.

Előadásában beszélt az antibiotikumok hatásmechanizmusmairól is. Az antibiotikumok támadáspontjuk alapján lehetnek sejtfalszintézis-, nukleinsavszintézis (DNS, RNS)-, fehérjeszintézis- és folsavszintézis-gátló antibiotikumok. Bemutatta annak folyamatát, miképpen vizsgálható labortóriumi körülmények között, hogy egy adott baktériummal szemben az antibiotikum hatékonynak bizonyul-e.

Baktériumok2

Az antibiotikumok széleskörű alkalmazása azonban rövid idő alatt az antibiotikumrezisztens baktériumok megjelenését idézte elő. Amikor egy baktérium ellenállóvá válik az antibiotikum hatásával szemben, akkor beszélünk antibiotikum rezisztenciáról – magyarázta. Vannak úgynevezett természetes rezisztenciák, amit figyelembe kell venni: a sejtfal nélküli baktériumokra például a sejtfalszintézist gátló antibiotikumok hatástalanok – emelte ki, hozzátéve, hogy a komoly problémát a baktériumok szerzett rezisztenciája okozza, mikor számos baktérium ellenállóképességet fejleszt ki az antibiotikumokkal szemben. A multirezisztencia esetében a baktérium párhuzamosan több különböző csoportba tartozó antibiotikummal szemben rezisztens, keresztrezisztencia esetében pedig a baktérium minden hasonló szerkezetű antibiotikummal szemben rezisztens – ismertette.

Beszélt arról is, hogy a szerzett rezisztencia kialakulhat mutáció útján vagy a rezisztens gének felvételével. Az előadó kiemelte, az antibiotikumrezisztencia terjedésének leggyakoribb oka a DNS-szegmensek átadása, melynek három formáját különítjük el: transzdukció, transzformáció és konjugáció.

Bemutatta, hogy a baktériumok többféle rezisztencia mechanizmussal rendelkezhetnek, melyek az antibiotikumok enzimatikus lebontása, a permeabilitás megváltoztatása, a célmolekula szerkezetének módosítása és az efflux pumpák jelenléte lehetnek. Külön kiemelte a baktériumok béta-laktamáz termelését, mint fő rezisztencia mechanizmust a Gram-negatív baktériumok esetében. A jelenleg ismert több mint 1000-féle béta-laktamáz enzim kifejlődésének és elterjedésének hátterében a béta-laktám antibiotikumok széleskörű használata áll, a béta-laktámok ugyanis a leggyakrabban használt antibiotikumok – fűzte hozzá.

Kitért a komoly problémát jelentő multirezisztens baktériumoka is, mint például a vancomycinrezisztens enterococcusokra, methicillinrezisztens staphylococcusokra, illetve a multirezisztens Gram-negatív baktériumokra – Klebsiella, Acinetobacter, Pseudomonas – is. Rámutatott, hogy a déli, mediterrán régióban magasabb a multirezisztens törzsek aránya, ennek egyik oka pedig, hogy ott sokáig nem volt vényköteles az antibiotikumok használata. Magyarország az antibiotikumrezisztencia tekintetében az európai középmezőnyben helyezkedik el.

Felhívta a figyelmet, hogy a nem megfelelő antibiotikumhasználat a rezisztens törzsek kialakulását segíti, a növekvő rezisztencia következménye pedig a kezelés hatástalansága, illetve a közegészségügyi kockázat növekedése lesz. Nagyon fontosnak nevezte a páciensek tájékoztatását a megfelelő antibiotikumhasználat fontosságáról és az antibiotikumrezisztencia veszélyeiről.

Dr. Szabó Dóra bemutatta a “One health”, azaz „Egy egészség” koncepciót, mely szerint az antibiotikumrezisztencia kérdését globálisan kell vizsgálni, hiszen az egészségügy, az állattenyésztés, az élelmiszeripar és a környezet összefügg egymással és szoros egységet képez, így akár az egészségügyben, akár az állatgyógyászatban használt antibiotikumok és a kialakuló rezisztens baktériumok idővel megjelennek a környezetben is és az élelmiszerekben is.

A növekvő mértékű antibiotikum rezisztencia kontrollálására uniós szinten intézkedési tervet hoztak létre, melynek eredményeképpen az állatgyógyászatban már a felhasznált antibiotikum mennyiségének csökkenése tapasztalható.

Bemutatta, hogy a COVID-19 világjárvány az antibiotikum felhasználási szokásokat jelentősen megváltoztatta, hiszen az alapellátásban nagymértékben csökkent az antibiotikum felhasználás, a kórházi felhasználás pedig átstrukturálódott az intenzív osztályok nagymértékű leterheltsége és az elektív műtétek halasztása miatt. Szerencsére, a jelenlegi adatok alapján az antibiotikum rezisztencia jelenleg is súlyos mértékét egyelőre nem fokozta tovább a járvány.

Végezetül pedig ismertette az új antibiotikum fejlesztések irányába elindult preklinikai kutatásokat.


Forrás: semmelweis.hu
2022. 05. 02.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés