Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A kapcsolati erőszak tényállása 2013. július 1-jén vált az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatályos részévé, mivel a hagyományos büntetőjogi tényállások – a testi sértés, az élet elleni cselekmények, a személyi szabadság megsértése – nem fejezték ki a speciális sértetti kört, valamint az együttélésből fakadó kiszolgáltatottságot, a függő helyzetet és a különböző megalázó, bántalmazó magatartások rendszerességét sem.
A bántalmazás különböző formái leggyakrabban együtt fordulnak elő. Mindegyik esetben az a bántalmazó célja, hogy megfélemlítse és állandó bizonytalanságban tartsa a bántalmazott személyt, valamint függőségérzetet keltsen benne.
A bántalmazás alábbi főbb formái különíthetők el.
Lelki erőszak: formái a szóbeli bántástól (sértések, gúnyos megjegyzések, megalázás, érzelmi zsarolás, fenyegetés) a mozgási és cselekvési szabadság korlátozásáig terjednek. Jellemző lehet még az idővel való elszámoltatás, a családtól, munkától vagy barátoktól való elszigetelés, a mások előtti megszégyenítés.
Testi erőszak: formái a leköpéstől a halálos sérülések okozásáig terjednek. Idetartozik az ellökés, megszorítás, ütés, verés, rúgás, pofozás, fojtogatás, ütlegelés, fegyverrel való fenyegetés, égetés stb. A testi erőszak szinte soha nem fordul elő önmagában, lelki terror nélkül.
Szexuális erőszak: formái közé tartozik többek között a partner szexuális igényeinek figyelembe nem vétele, a partner akarata ellenére szexuális aktivitásra vagy pornográfia nézésére való kényszerítés, a megerőszakolás, a fogamzásgátlás megakadályozása, a terhességmegszakításra (művi abortusz) kényszerítés vagy annak megakadályozása.
Gazdasági erőszak: a bántalmazó nem engedi, hogy a másik fél dolgozzon vagy tanuljon, önálló jövedelemmel rendelkezzen. Minden kiadással elszámoltatja a másik felet, vagy nem ad neki pénzt. A pénzzel kapcsolatos döntéseket egyedül hozza meg, mégis a másikat okolja a túl sok kiadásért.
A jogi meghatározás szerint nemcsak a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés sértettje minősül áldozatnak, hanem az a természetes személy is, aki a cselekmény közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el.
Ebbe a körbe sorolhatók egyebek mellett a lopás, a rablás, a csalás, az emberkereskedelem sértettjei, illetve azok hozzátartozói, az erőszak különböző formáinak sértettjei, különös tekintettel a családi és kapcsolati erőszak áldozataira, beleértve a fizikai és a lelki bántalmazást is. Az állam kiemelt figyelmet szentel az áldozatok támogatásának, és zéró toleranciát hirdet az erőszak minden formája ellen, különös tekintettel a nők, az idősek és a gyermekek védelmére.
Kapcsolati erőszak, mint jogi tényállás
A bántalmazás gyakran sérülés okozásával jár. Azonban családon belüli erőszaknak számít az áldozat elszigetelése a környezettől, a mozgási szabadságban való korlátozás, az önbizalom fokozott leépítése, a durva szóbeli bántalmazás is. A bántalmazó többnyire megfenyegeti az áldozatát, hogy ne merjen segítséget kérni vagy orvoshoz fordulni. Büntetőeljárás többnyire csak akkor indul, ha a bántalmazásnak olyan súlyos következményei vannak, amelyek már a külvilág előtt is egyértelműen erőszakra utalnak. A kapcsolati erőszak tényállása az együttélésből fakadó kiszolgáltatottságot, függő helyzetet, az ugyanazon sértett sérelmére történő rendszeres elkövetést határozza meg.
A Btk. szerint szabadságvesztéssel büntethető az a személy, aki gyermeke, szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki, ellene rendszeresen követ el testi sértést vagy becsületsértést, a személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést.
Az érintettek gyakran nehezen ismerik fel, hogy kapcsolati erőszak áldozatává váltak, mivel a bántalmazás kis lépésekben történik, és szinte észrevétlenül válik a mindennapi életük részévé. Ha a párkapcsolatában vagy a családjában valaki fizikai, lelki sérülést okoz, megalázó módon viselkedik, gazdaságilag ellehetetleníti, kontrollálja vagy nemkívánatos, megalázó szexuális cselekedetekre kényszeríti, akkor az illető súlyosan visszaél fizikai vagy szellemi erejével, ami semmilyen körülmények között nem elfogadható. Amennyiben akár szóbeli, lelki, fizikai, szexuális vagy gazdasági erőszak áldozata, joga van a segítségre.
Kiemelt kormányzati cél, hogy az áldozatsegítő rendszer minél közelebb kerüljön a bajba jutottakhoz, így a fővárosi és megyei kormányhivatalokban elérhető áldozatsegítő szolgálatok mellett több nagyvárosban már áldozatsegítő központok is működnek. A kormány folyamatosan bővíti a hálózatot, így 2025-re már minden megyeszékhelyen fogadni tudják majd a bűncselekmény következtében áldozattá vált segítségkérő, tájékozódó az ügyfeleket.
Áldozatsegítő központok elérhetőségei
Magyarországon kríziskezelő hálózat működik, amelynek elsődleges feladatai közé tartozik a bántalmazás miatt válsághelyzetbe került áldozatok azonnali befogadása, valamint közreműködés a fenyegetettség megszüntetésében. Ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres, hívja az nap 24 órájában ingyenesen elérhető Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot: +36-80-20-55-20. A Telefonszolgálat állandóan elérhető minden bajba jutott és azonnali segítséget kérő ember számára a nap minden órájában, az ország egész területén és külföldön.
A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) célja a nők és a gyerekek ellen elkövetett erőszakkal szembeni fellépés. Ha szeretné megbeszélni a helyzetét és a lehetőségeit, vagy családon belüli, párkapcsolati erőszak áldozata, vagy szexuális erőszak, zaklatás érte, hívja a NANE segélyvonalát: +36 80 505 101.
A modern társadalmakban a lelki problémák és megbetegedések számaránya, köztük az öngyilkosságé is nő. Ebben a tekintetben Magyarország még ma is előkelő helyet foglal el a világranglistán. Az öngyilkosságok számának növekedése miatt világszerte alakultak szervezetek a megelőzésre, hogy segítsék azokat, akik úgy érzik, önerejükből képtelenek kilábalni nehézségeikből: válsághelyzetbe jutottak.
Ilyen megelőző szervezetek a lelki elsősegély telefonszolgálatok, amelyek önként vállalt feladata az öngyilkosság-megelőzés, a krízis-intervenció és a mentálhigiénés prevenció. A Magyar Lelki Elsősegély (LESZ) segélyszámai: 116-123, +36 80 810-600 a nap 24 órájában minden hálózatról ingyenesen hívhatók. További információk a LESZ honlapján.
A gyermekbántalmazás aktív (cselekvő) és passzív (elhanyagoló) formában nyilvánul meg. A gyermekkori bántalmazás negatív következményei kihatnak az érintettek egész életére, befolyásolják testi és lelki egészségüket, káros hatással lehetnek a tanulási vagy munkateljesítményükre, munkahelyi és párkapcsolati problémákat okozhatnak.
A Btk. szerint az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a gyermek testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
