Bariátriai sebészettel a kóros elhízás ellen

A témában az országban elsőként a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikája rendezett konferenciát melynek egyik célkitűzése a bariátria önálló sebészeti szakterületként történő elismertetése, szakmai irányelveinek kidolgozása volt. A szakmai csoport törekvése továbbá, hogy metabolikus indok esetén a kezelés állami finanszírozású ellátási körbe tartozzon.

A túlsúly és kóros kövérség mai korjelenség: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 21. század egyik endémiájának, járványának nevezte. Magyarországon komoly népbetegségnek számít, az adatok szerint a felnőtt magyar lakosság mintegy 30 százaléka elhízott. Ezzel Magyarország ott van a világ legelhízottabb nemzeteinek listáján – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg az első alkalommal megrendezett Bariátriai Sebészeti Konferenciát dr. Bánhidy Ferenc egyetemi tanár.

A Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese elmondta, a becslések szerint a koronavírus-járvány idején hazánk lakossága átlagosan 3,5 kilogrammal lett súlyosabb – ennek ismeretében is nagyon fontos, hogy létrejöhetett a Semmelweis Egyetemen az a bariátriai munkacsoport, amely gyógyító munka mellett célul tűzte ki, hogy összefogja a terület szakembereit.

A konferencia célja egy hiánypótló tevékenység ismertetése – kezdte szakmai bevezetőjét dr. Szijártó Attila egyetemi tanár, tanszékvezető, a konferencia elnöke. A Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatója kifejtette, jelen pillanatban nincs elérhető adat arról, hogy Magyarországon eddig összesen hány bariátriai műtétre került sor.

Valószínűleg több ezerre tehető a beavatkozások száma – nem számítva azokat a kezeléseket, amelyeket az egészségturizmus keretében valaki külföldön végeztetett el. A klinika igazgatója szerint hosszabb távon szükséges a kezelések nemzeti szintű összehangolása, továbbá a minőségbiztosítás. Véleménye szerint fontos megismerni a sebészeti technikákat, tapasztalatokat, azért is, mert az ellátottak megjelenhetnek a sürgősségi betegellátó osztályokon, ha például szövődményeket kell ellátni.

A bariátria történetét a kora középkorra vezethetjük vissza: egy héber tudós Córdoba városában kezdetleges sebészeti módszerrel bírta fogyásra León uralkodóját. A mai értelemben vett korszerű bariátria az 1950-60-as években született meg az Egyesült Államokban – ismertette dr. Merkel Keresztély sebész főorvos, aki egyben a konferencia társelnöke és több éve vezeti a Semmelweis Egyetem saját bariátriai munkacsoportját. Szakmai felügyelete mellett eddig több mint 300 ilyen műtétet végeztek az egyetemen, amely éves szinten több mint száz műtéti beavatkozást jelent.

A sebész orvos elmondta, többlépcsős módszerrel léphetnek fel a kóros elhízás ellen: a diéták és a testmozgás a kiindulási alap, a következő lépcsőben gyógyszeres kezeléssel segíthetik elő a fogyást. Ezt követik az endoszkópos beavatkozások, a leghatásosabb eredményeket pedig kóros elhízás esetén bariátriai műtétekkel tudják elérni.

A sebészeti műtétet metabolikus betegségeknél, 2-es típusú cukorbetegnél már 30-as testtömegindextől (BMI), kóros kövérségnél, 35-40 BMI között szövődményekkel – cukorbetegség, magas vérnyomás, ízületi panaszok –, illetve 40-es BMI felett önállóan is ajánlják. A felmérések szerint 40-es BMI felett a páciensek 90-95 százaléka önerőből – ide értjük a testmozgást, diétát, gyógyszeres kezelést – tartósan nem képesek lefogyni, sőt egy „jojó-effektussal” akár rosszabb állapotba is kerülhetnek.

A sebész főorvos úgy összegezte, aki kóros kövérségben szenved és nem fogy le, annak nagy eséllyel lesz cukorbetegsége, magas vérnyomása, keringési és ízületi problémái. Aki viszont 30-40 éves korban átesik egy bariátriai beavatkozáson15-20 értékes életévvel lehet gazdagabb.

A konferencián a szakemberek egyetértettek abban, hogy a fiatalkorban kialakult 2-es típusú cukorbetegség esetén szükség lenne a beavatkozás állami, társadalombiztosítás általi finanszírozására.

Ossza meg:

Kövessen minket: