Befagyott váll: Ne kímélje, ha fáj!

A vállízület egy nagyon laza ízület, amelyet a lapocka és a felkarcsont alkot. A lapocka ízületi árkot alkotó külső része nagyon sekély, így a felkarcsont ízületi fejet alkotó felső része szinte minden irányba akadály nélkül tud elmozdulni. A vállízületben található egy járulékos porc elem, amely mélyíti az ízületi árkot. Az ízületet körülvevő ízületi tok nagyon laza, és erős szalagok sem határolják be a mozgást.

Hogy a vállunk mégsem ficamodik ki minden alkalommal, amikor például a villamos fékez, az az ízületet körülvevő úgynevezett rotátorköpenynek köszönhető. Ez tulajdonképpen négy izomból áll, amely a lapockáról a felkarcsonthoz haladva minden irányból körbeveszi és stabilizálja az ízületet. Ezentúl a vállízületet még számos izom veszi körbe különböző rétegekben. A rétegek között folyadékkal telt bőnyéket találni, amelyek az elmozdulást teszik “olajozottá”.

A speciális anatómiai felépítésnek köszönhetően az ember képes bármilyen irányú mozdulatra a karjával.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék: 38 800 Ft HELYETT 14 990 Ft!

- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetünk benne

- Füst- és szagmentes

- Tehetünk bele alufóliát, vagy akár tepsit is

- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.

- Megtapasztalhatjuk az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő.

- Könnyen hordozható, 5,9 kg, így akár a nyaralónkba is elvihetjük magunkkal.

- Négy személyt könnyedén kiszolgál, akár egyszerre készülhet benne a hús és a köret.

MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >>

----------------------------------------------------------------------------------------------------

A fájdalom fájdalmat szül

Fájdalom hatására az ember olyan tartást vesz fel, amelyben a legjobban tudja kímélni az adott ízületet. A váll esetében enyhén felfelé, előrefelé húzzuk a vállunkat, így védve a külső behatásoktól, minimalizálva minden olyan irányú mozgást, amely esetleg fájdalmat szül. Ezzel pár napig nem is lenne gond, csakhogy az esetek nagy részében nem pár napról van szó, így kialakul egy önmagát rontó kör: fáj a váll, ezért kímélni kell, a kímélet miatt beszűkül a mozgástartomány, amelyből kimozdítva a kart minden újabb mozgás fájdalmat fog okozni.

Végeredményként olyan mozgásbeszűkülés is kialakulhat – baleset nélkül is – , hogy akár szokványos hétköznapi mozdulatok, pl. magasabb polcról levenni egy könyvet, szoknya cipzárát hátul felhúzni, stb. megtételére is képtelenné válik a váll. Ha ez sokáig (hetekig, esetleg hónapokig) áll fenn, a mozgásbeszűkülés állandóvá válik – ezt nevezik befagyott vállnak. Ennek megelőzése érdekében nagyon fontos kideríteni, miért is alakul ki az a fájdalom, ami miatt nehézkessé válnak a mozdulatok.

Teendők vállsérülés és fájdalom esetén

Ha sérülés éri a vállat, meg kell vizsgálni, hogy helyén van-e minden. Egyes elmozdulások röntgennel is láthatók, mint például egy vállficam, más esetekben olyan pici az elmozdulás vagy olyan képlet mozdul el, amely röntgennel nem érzékelhető. Érdemes ilyen esetekben egy manuálterapeutát felkeresni, aki „helyreteszi“ a vállat. Ezt követi a funkciók helyreállítása speciális gyógytornával.

Sokszor azonban sérülés nélkül lép fel a fájdalom. Ilyenkor, ha nem múlik el pár napon belül, érdemes szakemberhez fordulni. Fájdalomcsillapítás és pár napos pihentetés után nagyon fontos a mozgásterápia megkezdése, mert a rövidülésre hajlamos képletek (izmok, szalagok) nagyon hamar veszítenek nyújthatóságukból, erejükből. Az ízületet körülvevő tok letapad és kialakul a befagyott váll szindróma. Ez a folyamat igen nehezen és csak kemény munka árán fordítható vissza mind a páciens, mind a gyógytornász szempontjából. Általánosságban elmondható, hogy amennyi ideje fennáll a probléma, annak az időnek minimum a kétszerese szükséges a váll kimozgatásához.

Fontos tényező a testtartás

Ebben az esetben is fontos azonban felderíteni a fájdalom okát, hiszen ha ezt nem iktatjuk ki, akkor a sikeres mozgásterápia után esetleg újra megtörténhet a baj.

A legtöbb esetben igen meghatározó az egész test tartása. A vállat akkor lehet optimálisan mozgatni és terhelni, ha nincs se túlzottan előreesve, se túlzottan hátrahúzva. Ez nagy mértékben függ a vállöv helyzetétől, melyet a mellkas és gerinc tartása befolyásol. Helytelen tartáskor a vállízület és a körülötte lévő képletek olyan helyzetbe kerülnek, hogy a mozgás során állandó irritáció éri. Ennek hatására előbb-utóbb begyulladnak a szövetek, majd később a gyulladás területén meszes sók rakódnak le, amelyek további irritáció forrásai lehetnek.

Ezért nagyon fontos a mozgásterápia során, hogy ne csak a vállat kezeljük, hanem az egész embert. A váll tornája mindig a helyes testtartás beállításával kezdődik. Ennek érdekében sokszor szükség lehet más izmok nyújtására és erősítésére is, mint például a nyakizmok, hátizmok, hasizmok.

Az optimális tartást annyira el kell sajátítani, hogy a mindennapok munkavégzése során már külön figyelmet ne igényeljen ennek beállítása. Mivel nem vagyunk egyformák, mindenkinek személyre szabottan kell meghatározni, hogy mit kell javítani a tartásán.

Általánosságban azonban elmondható, hogy a helyes tartást úgy érhetjük el, ha az állat megpróbáljuk behúzni, a vállakat enyhén hátrahúzni, fejtetővel picit felfelé nyújtózni, miközben a hasunkat is enyhén behúzva tartjuk, és a hátunk megközelítőleg egyenes. Ebben a helyzetben végezhetők a gyakorlatok.