A keresztény böjtölés – mint a megbocsátásért való könyörgés – gyökere a Bibliában olvasható történetből ered, amelyben Dávid király első gyermekéért fohászkodott. Mózes könyve a böjtöt úgy említi, mint valaminek az önmagunktól való megtagadását. A katolikus hit szerint a böjt a mértékletesség erényének gyakorlása. Tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadást, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodást jelenti, szoros értelemben a létfenntartási ösztön megfékezését az evés és ivás terén. Célja a lélek fölemelése és a bűnbánat kifejezése.
A római katolikus vallásban a nagyböjt húshagyó kedden kezdődik, ekkor már nem szabad húst fogyasztani. A húsvétot megelőző negyven napos periódusban a hívők Jézus pusztában töltött negyven napos böjtjéről emlékeznek meg. Ebben az időszakban korábban csak a napi egyszeri étkezés volt megengedett, és tiltották a hús fogyasztását. Ezt a szigorú kötöttséget idővel enyhítette a napi legfeljebb egyszeri jóllakás és a pénteki húsevési tilalom szabálya. A nagyböjt utolsó napja nagypéntekre, Jézus kereszthalálának napjára esik. A húsevés tilalma a római katolikus egyházban az év minden péntekén kötelező a 14. életévüket betöltött személyeknek, egészen a 60. életévük megkezdéséig.
A görökatolikus étkezési szabályok
A görögkatolikus étkezési szabályok mögött az Istenhez önmegtartóztatással való közelebb kerülés szándéka húzódik meg. A nagyböjt a római katolikus hagyományoknál két nappal korábban, vajhagyó vasárnap utáni hétfőn kezdődik. A böjt előtti héten a tej, túró és más állati eredetű ételek fogyasztása megengedett, de a húsé nem. A pünkösd utáni vasárnapot követő hétfőn kezdődik a Péter és Pál apostolok ünnepére való felkészülés, ami változó időtartamú – 1-6 hétig terjedő – böjtöt jelent. Az egyházi év utolsó bűnbánati időszaka a Nagyboldogasszony ünnepét (augusztus 15.) megelőző kéthetes böjtöléssel jár.
A zsidó vallás több ünnepéhez is köt böjtöt. Ezeket eltérő szigorúság jellemzi: míg egyes ünnepekkor csak bizonyos fajta ételek mellőzése kötelező, addig például a jóm kippur az evést és ivást is szigorúan tiltja. Érdemes megjegyezni, hogy már a bibliai időkben is tiltották a várandós anyák és a 9 évnél fiatalabbak teljes böjtjét. Más böjtök gyásznapokhoz (például a zsidóság két nagytemplomának lerombolása) kapcsolódnak, amikor kerülni kell a húsételek és a bor fogyasztását is. A zsidók figyelemreméltó böjtje továbbá a pészáh, amikor az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek. Ezen a napon minden erjedésre alkalmas dolgot kitakarítanak a háztartásból, és teljesen külön (se nem húsos, se nem tejes) edényzetben főznek. Ilyenkor pászkát – kovásztalan kenyérféleséget – fogyasztanak.
A ramadán a Korán kinyilatkoztatásának hónapja, az iszlám holdév 9. hónapja. A körülbelül 30 napos böjt akkor veszi kezdetét, amikor a muszlimok meglátják az új holdhónap elejét jelentő holdsarlót. A Korán leírása szerint a hajnalhasadástól naplementéig tartó böjti napokon tartózkodni kell ételtől, italtól, dohányzástól és házasélettől. A böjtöt megtörő étkezés (iftár) – néhány szem datolya, gyümölcs, tej vagy víz fogyasztása – naplementekor megengedett. A hajnal előtt elfogyasztott reggeli (szuhúr) könnyebb ételek vízivással kísért fogyasztását jelenti. A ramadánt sok folyadék, valamint zöldségekben, fehérjében és rostokban gazdag ételek fogyasztása követi.