
„A rendellenesség felveti, hogy a botfülűség egy neurológiai szindróma, hasonlóan egyéb beszédbeli és nyelvi nehézségekhez, melyekben szintén az érzékelésért és a mozgásért felelős régiók kapcsolata érintett” – mondta Psyche Loui a Beth Israel Orvosi Központ és a Harvard Orvosi Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók MRI segítségével vizsgálták a jobb halántéklebeny és homloklebeny kapcsolatát. Ez a régió, melynek orvosi neve fasciculus arcuatus, felelős a zenei és nyelvi percepció vokális kapcsolásával. A tesztet 20 emberen végezték el, felükről botfülűségük korábbi tesztek alapján kiderült.
A fasciculus arcuatus botfülűekben kisebb méretű volt, és kevesebb idegrostból állt, a jobb féltekében pedig a felső része egyáltalán nem volt detektálható. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy ez a köteg teljesen hiányzik, vagy annyira deformált, hogy a jelenleg elérhető képalkotó eljárásokkal teljesen láthatatlannak tűnik.
„Tanulmány bizonyítja, hogy a fasciculus arcuatus, melyről régóta ismert, hogy a percepciós és motoros területeket köti össze, rossz zenei hallással rendelkező egyénekben csökkent kapcsolattal bír.” – nyilatkozta a vizsgálatban részt nem vevő Nina Kraus, a Northwestern Egyetem munkatársa.
A munkacsoport egy korábbi munkája szerint a botfülűek nem képesek tudatosan érzékelni saját énekhangjukat; más kutatások pedig kimutatták, hogy egyes agyi területek rendellenessége esetén a hang érzékelése és produkciója zavart szenved.