2025. Július 08. kedd
1 . oldal
Egy kísérletben résztvevő német egyetemisták mindegyike azt állította, hogy közbelépne, ha bűncselekmény tanúja lenne. Fél évvel később, a gyakorlatban viszont csak 26 százalékuk cselekedett így, amikor mobiltelefon-lopást látott. Kiderült, hogy a csöndesebb személyiségűek beavatkozása a legvalószínűbb.

Mindannyian szeretnénk azt hinni magunkról, hogy krízishelyzetben hősként viselkedünk – a friss kutatás szerint azonban többségünk elszalad. A Personality and Social Psychology Bulletin című szakfolyóiratban megjelent eredmények alapján „a résztvevők úgy tűnik, hogy túlbecsülték a morális bátorságukat”. „Ez alátámasztja a keresztény alaptételt, miszerint a szelídeknek való a hatalom” – fogalmazott Dr. Cynthia McVey, a Glasgow-i Kaledóniai Egyetem szakértője.

A német Koblenz-Landau Egyetem munkatársai 65 hallgatót vontak be a kutatásba, akik teszt során vallottak saját személyiségvonásaikról, majd hat hónappal később visszahívták őket, és azt kérdezték tőlük, miként reagálnának egy lopás tanúiként. A képzelt szituációban a tanú egy laboratóriumban ülve vár egy női hallgató érkezésére egy vizsga elkezdéséhez. Ekkor az oktató közli, hogy a közeli asztalon lévő mobiltelefon tulajdonosa este visszajön a készülékért. A várt diák megérkezik, és amikor a vizsgáztató egy pillanatra kimegy a teremből, a nebuló zsebre teszi a telefont. Minden résztvevő azt állította, hogy közbelépne. A legerősebb elméleti reakciók azoktól érkeztek, akik erős jellemnek, magabiztosnak és mások státusza által megfélemlíthetetlennek vallották magukat. A kutatók ezután megismételték a kísérletet 68 másik hallgatóval, de ezúttal a gyakorlatban játszották el a bűncselekményt. Csupán 18 ember – 26 százalék – avatkozott közbe, a visszatérő oktató figyelmének felhívásával. Éles helyzetben csak egy személyiségvonás számított: a harmadik felet ért igazságtalanság iránti érzékenység.


Forrás: Medipress
2013. 08. 09.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés