Izraeli kutatók 85 terhes asszony viselkedését követték nyomon a szülést megelőző időszakban, és az azt követő 12 hónapban. Úgy találták, hogy lényegesen többször sírnak fel éjjel azok a csecsemők, akiknek édesanyja úgy gondolja, hogy ilyenkor mindenképpen vissza kell altatni a gyermeket ringatással, vagy más kényeztetéssel. Azok viszont, akik meg tudják győzni magukat, hogy a kisgyermekeknek szükségük van arra, hogy megtanuljanak az anyjuk nélkül elaludni, azt érik el hosszabb távon, hogy a csecsemő kevesebbszer ébred fel, és ezáltal jobban alszik.
A Journal Child Development című szaklapban megjelent cikk szerint azok az anyák, akik már a szülés előtt azt gondolják, hogy a csecsemőknek ilyen esetben szükségük van az anyai (vagy apai) törődésre, sokkal hajlamosabbak arra, hogy éjjel a gyermeket elringassák, megöleljék, megetessék, vagy éppen a szülői ágyban próbálják maguk mellett elaltatni.
Ez első hallásra rendkívül pozitív dolognak hangzik, de sajnos a szülők ezzel a viselkedéssel pont azt érik el, hogy gyermekük éjjel többször riad fel, és nehezebben alszik vissza. Liat Tikotzky és Avi Sadeh, a kísérletben résztvevő kutatók szerint ugyanis a fokozott szülői aktivitás több éjjeli felébredést jelentett a gyermekek részéről.”