Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
AMassachusetts-i Technológiai Intézet, az MIT munkatársai a Cell című szakfolyóiratban azt írják, hogy az immunrendszer T-sejtjeit termelő csecsemőmirigy egy védőanyaggal vonja be a menekülő daganatsejteket. A szerzők úgy vélik, hogy a rákkezeléseknek ezt a búvóhelyet is meg kellene támadniuk.
„A sikeres rákterápiának magában kell foglalnia olyan elemet is, amely megöli a tumorsejteket, valamint olyat is, amely blokkolja a túlélésüket szolgáló jeleket. A jelenlegi rákterápiák nem irányulnak erre a túlélési reakcióra” – írták.
A Michael Hermann által vezetett kutatócsoport daganatos (Burkitt-limfómás) kísérleti egereket a doxorubicin nevű, szokásosan alkalmazott kemoterápiás szerrel kezelték. A várakozásoknak megfelelően a tumor a szer hatására visszafejlődött. A kezelést követően az állatokat elpusztították és megvizsgálták minden nyirokszervüket, így a perifériás nyirokcsomókat, a csecsemőmirigyet, a lépet és a csontvelőt is.
Kiderült, hogy a nyirokszervek mentesek voltak a daganatsejtektől, a csecsemőmirigyet kivéve: ott több ráksejt volt a kemoterápiát követően, mint előtte. Amint tanulmányukban a kutatók írták, a csecsemőmirigy „megvédi a limfómasejteket a doxorubicin által okozott sejthaláltól”.
A kutatások azt is megmutatták, hogy a genetikai módosítás miatt kicsi és rosszul működő csecsemőmiriggyel született, majd Burkitt-limfómássá tett egerek túlélése jobb volt a kemoterápiás kezelés után. Ez is azt jelezte, hogy a csecsemőmirigy óvta meg valamiképp a tumorsejteket.
Mint Hermann elmondta, a laboratóriumi tesztekben kimutattak olyan, a csecsemőmirigy által elválasztott anyagot, amely a toxinoktól védi az éretlen sejteket, és a ráksejtek ezt használták ki saját céljukra.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
